Együtt a főnökkel?

38.rész

Na de ne haladjunk ennyire előre.
14 éves voltam mikor este mentem haza egyik barátnőmtől, és láttam az utcán hogy 4 srác üt és rúg egy földön fekvő srácot. Azt kiabálták neki hogy "Dögölj meg te retkes buzi!". Minden erőmet össze kellett szednem hogy odamenjek és segítsek neki. De végül megtettem. A srácok abbahagyták a verést és elmentek. Leültem a földön fekvő mellé.
-Szia, hogy hívnak?- kérdeztem tőle miközben elővettem egy zsepit és nekiálltam letörölgetni a vért az arcáról.
-Szia. Gergő vagyok.- válaszolta félénken.
-És ők? Miért bántottak?- kérdeztem.
-Meleg vagyok. 15 éves. Mikor elmondtam otthon anyukáméknak akkor kiraktak otthonról. Van nálam még 1000Ft és semmi más. A telefonomat most lopták el, és már 3 napja az utcán lakok.- válaszolta és elsírta magát.
Éreztem hogy igazat mond.
-Gyere haza velem.- mondtam Gergőnek és felsegítettem a földről.- Sziszi vagyok.
-Köszönöm.- mondta és elindultunk hozzánk.
Bemutattam őt otthon és elmeséltem anyuéknak azt amit Gergő mondott. Ők is hittek neki. Tiszta ruhát adtunk neki és meleg ételt. Oda adtam neki a régi telefonomat hogy tudjon mit használni. Küldött róla egy sms-t a szüleinek hogy ha keresni akarják akkor azon a számon tegyék.
Teltek, múltak a hónapok és nagyon jóba lettünk Gergővel, mindig együtt aludtunk és mindenhová együtt mentünk.
Kb fél év után felhívta az apja hogy elköltözik, mert elvált az anyjától. Nagyon sajnálja hogy eddig nem fogadta el azt hogy a fia a saját neméhez vonzódik, de már minden megváltozott. Odaköltözik a mi településünkre.