Az élet melegként

6.fejezet

  Mivel rég volt már az előző így egy kis emlékeztető:
- Mond csak...- kezdünk bele egyszerre mire mindketten elkezdtünk nevetni.
- Mond te előbb..- mondom mosolyogva majd amikor meghallottam a kérdését kissé lesokkoltam.
- Chris hallasz engem?- kérdi mire bólintottam. - Szóval akkor... Lennél a barátom...?  

~~~~***~~~~

- Én.. – kezdem el zavartan. - Ez nagyon megtisztelő kérdés... De sajnálom, valaki más tetszik... De sajnos ő hetero...- mondom neki szomorúan.

- Tudod, mit mondanak nem?- kérdi halkan nevetve mire én zavartan megrázom a fejem. - Nincs hetero pasi csak makacs...- kacsint rám mire halványan elpirultam és végül én is elnevettem magam.
- Köszönöm szépen Matt... Ez nagyon kellett most nekem...- mosolygok rá, majd lassan felállok, és a mosdónál megmosom az arcom, hogy ne legyen véres. - Vissza kéne menni az osztályba, nem szabad lógni...- mondom neki és miután ő is felállt elindultunk vissza az osztályba, végig nevetve az utat. Miért is nem beszéltem előbb vele? Az osztályba visszaérve leültem a helyemre, és nagy meglepetésemre Matt átült mellém. Kicsengetésig halkan beszélgettünk nem törődve a többiek furcsálló tekintetével. Jó volt, hogy ismét van kivel beszélgetnem. Nem sokkal kicsengetés előtt belépett Nathan is a terembe, de a mosoly ami az arcán volt szinte rögtön el is tűnt ahogy meglátott engem, és egy olyan érzelem vette át a helyét amire nem is gondoltam volna. Harag. De miért...? Neki köszönhetően nézek ki így... A következő, amit észleltem az volt, hogy a kezemnél fogva felrántott és kivonszolt az osztályból.
- Nathan! Hé! Még nincs vége az órának! Engedj el! – mondom, neki kicsit hangosabban miközben próbálom kiszabadítani a csuklóm szorításából. – Ez fáj... Engedj el...- mondom kicsit erőtlenebbül. Talán ő is meg akar verni? Végül feladtam a küzdelmet és követtem ki az udvarra, ahol egészen a suli udvarán levő kis beugróig húzott, majd a fajnak nyomott és a fejem két oldalára helyezte a kezét, ezzel elzárva minden menekülési útvonalam. – Na..Nathan? – kérdem kicsit remegő hangon és becsukom a szemem, amikor látom hogy felemelte a kezét.
- Ki tette ezt veled?- kérdi szomorúan és végig simított az arcomon, óvatosan ott ahol sebes volt. – Melyik rohadék volt ez? Csak egy nevet mondj és kivégzem, amiért hozzád, mert érni...- mondja, dühösen mire én összezavarodottan nézek rá. Ő most... Törődik velem?De..Miért? Gondolatok ezrei töltik meg az elmém. Mi van, ha ez is valami tréfa? És a végén ő is megver engem. Némán álltam egy helybe és csak néztem gyönyörű szemeibe keresve a választ a kérdéseimre. Hirtelen csak annyit veszek észre, hogy azok a gyönyörű tenger kék szemem lecsukódnak, ő meg egyre közelebb hajol hozzám, és két puha ajkai éreztem a sajátomon, majd hirtelen... Felébredtem az iskola orvosi szobájába, ahol Matt ült mellettem aggódó tekintettel.


                                                                                        ~~~~***~~~~

Heyho :D Na végre itt vagyok az új fejezettel, de a következő előtt szeretném megkérdezni tőletek hogy szeretnétek-e egy fejezetet Nathan szemszögéből? Egészen a megismerkedésüktől kezdve.