Kicsi Tulipán

os

-Emlékszek mikor elsőnek megláttalak, Tél volt és már a Nap is kezdett lemenni. A kedvenc kávézómban ültem az ablak mellett és a kinti hó födte tájat néztem. A kis kávézóval szemben volt egy buszmegálló és ott ültél a szállingózó, kristályok alatt. Gyönyörű, citromsárga hajad már elázott a ráolvadt hótól. Olyan voltál mint egy kicsi törékeny tulipán. Már több busz is elment, de te egyikre sem szálltál fel...
Kiszerettem volna menni hozzád már akkor mikor megláttalak, de féltem, hogy valami butaságot mondok és megbántalak. Már egy órája figyeltem gyönyörű valódat mikor elszántam magam és kimentem hozzád. Mikor odaálltam eléd óvatosan reszkető válladra tettem a kezem.
Nagyon pőrén voltál öltözködve. Leguggoltam eléd és halkan hozzád szóltam, nem mertem hangosan beszélni, hátha nem érdekellek.
- Szia. Ne haragudj, hogy megszólítalak, de észrevettelek itt kint ülni a hidegben és egyik buszra sem száltál fel és csak azt szeretném megkérdezni, hogy meghívhatlak egy kávéra vagy teára?-
Nagyon izgultam, a hidegszél szinte mardosta izzadt tenyeremet.
Halványan elmosolyodtál és elfogadtad a meghívásomat. Álomszép volt a mosolyod amit mutattál akkor nekem. Vissza mentünk a kávézóba és a nap további részét ott töltöttem veled.
Attól a naptól kezdve minden nap találkoztunk és egyre többet tudtunk meg egymásról...
Abban a kávézóban csattant el az első csókunk. Próbáltam a legóvatosabban érinteni ajkaid, nehogy kárt okozzak bennük. A szerelmem azóta sem csillapodott irányodba. A világot te jelented nekem Kicsi Tulipán. Folyton rád gondolok és mindenhol téged látlak.
Így 5 év után azt szeretném, hogy ennél is boldogabb emberré tegyél.
Hozzám jönnél férjül?
- Csak is hozzád! Mindenképp állom széppé teszem neked a világod. Boldog vagyok, hogy melletted öregedhetek meg.