NamJin ff~örökkön örökké~

1

~Namjoon szemszög~

Már egy hónapja annak, hogy előadást tartottam a BigHit-nél. Azt hittem be fogok jutni. Mert azért elég jól tudok rappelni. Már nem azért. Éppen a kanapén feküdtem otthon, amikor valaki hívott. Csak a telefonszám volt kiírva. Más nem. Nemtudtam ki a fene lehet, de felvettem.

-Haló?
Mondtam életkedvtelenül.
-Jó napot, maga Kim Namjoon?
Egy széphangú nő beszélt bele a telefonba. Kár hogy nem a csajok jönnek be.
-Igen. Miben segíthetek?
-Szeretnénk behívni magát egy megbeszélésre, a BigHit-hez.
Nemhittem a fülemnek. Mégiscsak behívtak. Belül tomboltam a boldogságtól, de úgy beszéltem a telefonba, mintha csak természetes lenne ez az egész nekem.
-Hmm. Jól van. És mikor?
-Ha lehetne minél előbb. Jó lenne magának holnap 10:00?
Kérdezte kedves hangon.
-Igen, persze. Köszönöm a hívást. Visszhall!

Kinyomtam a telefont, és elkezdtem sikítozni, mint egy tini lány, aki éppen a kedvenc bandájától kapott egy hívást.
Gyorsan felhívtam a legjobb barátomat, Jimint, akivel együtt voltam a felvételin. Remélem ő is szerencsével járt.

Egy pár csöngés után felvette.
-Jimin bazdmeg!!!
Kiabáltam eszeveszetten.
-Mi az isten van veled Nam? Nemrég keltem fel.
-Felvettek!!!!
-ÚRISTEEEEEN!!! ENGEM IS BAZDMEG!!!
És ezután együtt sikítoztunk tovább.
Jimin általános óta a legjobb barátom. Igaz, néha voltam veszekedések, de soha nem birtuk 1 hétnél tovább. És, ő az egyetlen ember aki tudja hogy a fiúkat szeretem. Szóval nagyon nagyra becsülöm azt, hogy nem hagyott cserben amikor elmondtam. Már nemsokára 19 éves leszek. És ő pedig mindig itt volt nekem.

Miután letettem a telefont, elmeséltem az egész családomnak a nagy eseményt. Mindenki csak gratulálni tudott. De sajnos nem láthattam az arcukat amikor elmondtam nekik. Sajnos nem velük lakok. Én itt lakok szöul-ban, ők pedig Goyang-ban. Még nekik sem mondtam el hogy nem vagyok heteró. Félek a reakciójuktól.

Miután beszéltem mindenkivel, elmentem a kedvenc kajáldámba. Ott lehet a legjobb Tteokbokki-t kapni. Imádom. Itt minden kaját olyan finoman csinálnak meg.
Mikor ránéztem a telefonomra, láttam, hogy nemsokára bezárnak. És nekem is mennem kéne. Gyorsan megettem még ami megmaradt, aztán fizettem. A telefonom már 22:30-at jelzett, és még mindig nem voltam otthon. Nincs kocsim, és pénzem se metróra. Szóval maradt a séta.
Mikor hazaértem, gyorsan lezuhanyoztam, majd elmentem aludni. Holnap mindennek jól kell sikerülnie! Fighting Namjoon!

Jónapot, remélem mindenkinek tettszett. Ha igen, légyszi írjatok bármilyen építő jellegű kommentet. Mindenre nyílt vagyok:) Nemsokára hozom az új részt:) Saranghae♥️♠️