16.Rèsz

774 18 1
                                    

Reggel boldogan keltem fel, mivel ma szombat van ezért nem kellett korán kelni és nem kell Derek elől bujkálnom. Gondoltam én, de a sors nem az én oldalamon állt.
Lementem a konyhába reggelizni. Épp kerestem valamit a hűtőben ,mikor megszólalt a csengő. Az ajtóhoz siettem és lás csodát, Derek állt ott nagy mosollyal az arcán.
- Helló!-köszönt vidáman.
-Mit akarsz, Derek!-kerdeztem tartva az érzésmentes arcot.
- Beszélni veled!
- Hagyjál már! Nincs jobb dolgod?
-Nincs! Tegnap egész nap kerültél! Nem válaszoltál a hívásaimra!Meg
akartalak kérdezni,hogy ma ráérsz-e találkozni,mert nem akarok megbukni.
-Rendben! Gyere be. -engettem be.-Egy perc!Hozom a könyveket.
-Oké! -válaszolta, majd leült a kanapéra.
Nagy lépésekkel szeltem a lépcső fokokat. Gyorsan felkapta a könyveket és már szaladtam is le.
-Oké! Itt vagyok!-jelentettem ki beérve  a nappaliban.
15 perc tanulás után  Derek törte meg a csendet.
-Mièrt kerültèl tegnap egész nap?
-Azèrt,mert kìnosnak èreztem ès èrzem magam a Csütörtökön törtèntek miatt
-Erre gondolsz?- kérdezte de mielőtt bàrmi reakciom lett volna megcsókolt.
-Ezt meg,mièrt csinàltad?!-kèrdeztem kissé meg szeppenve,mert csak most jöttem helyre a sokkból.
-Csak úgy. Miért, nem volt jó érzés? -kérdezi egy kis huncut mosollyal a szája sarkában.
-Nem vagyis de vagyis, hagyjuk! -itt már szerintem paradicsom pirossá vált az arcom.

Derek szemszöge

Úgy imádom, mikor elpirul. Olyan gyönyörű. És azok a csókolni való ajkak, olyan finomak és puhák. Egymást nézzük és én már alig bírom türtőztettni magam.
-Elegem van!-mondtam, majd újból megcsókoltam, de ezt már egyből voszonozta.Percekig faltuk egymás ajkait,majd végül levegőt kapkodva váltunk szét.
-Ömm.. Idelye lenne tanulnunk.-kapcsolt gyorsan, de arca még mindig kipirult volt.
-Rendben!-válaszoltam kissé csalódottan. Pontban 4 órakor fejezzük be a tanulást.
-Akkor én megyek!
-Rendben! Akkor hétfőn találkozunk!
-Oké! Szia! -a köszönésem mellé tarsitottam egy mű mosolyt is.
-Szia! -ő is ugyan úgy cselekedett, mint én. A hazaúton egyfolytában szidtam magam.

Meghozta a következő részt! Puszilt! 😘

A lúzer lány és a menő srác /BefejezettOpowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz