Az ellentétek vonzák egymást

Legyünk barátok

Lara szemszöge:

Reggel az ébresztőm csodálatos rikácsolós hangjára ébredtem,  miért az álmom legjobb részénél kell csöngenie? Szóval ma van a kémia verseny és lehet , hogy Nicole nem fog eljönni tehát ki kell találnom valamit ha nem jönne. Úgyhogy erőt vettem magamon és neki álltam öltözni,  egy pólót vettem fel amin az állt ,  hogy   "Im the best", mellé egy shortot a hajamat megfésültem és lementem a konyhába. Anyu már elment dolgozni csak egy cetlit hagyott amin az állt ,  hogy "reggeli a mikróba". Leültem a pulthoz és kibámultam az ablakon amiből tökéletesen ráláttam Nicole  házára  ahol a kocsija nem állt,  gondolom a barátnőjénél van.. a francba is miért foglalkozok én ezzel? Az ajtón csengettek tudtam, hogy Cassandra  az mostanság mindig eljön értem ami már nagyon régóta nem csinált,  felkaptam a fehér cipőmet és kinyitottam neki az ajtót. Végig nézhetett rajtam  ugyan is perverz mosolyra húzta a száját.
-Nagyon  szexy vagy baby. Húzta kaján mosolyra a szájat.
köszönöm. Mosolyogtam rá. Már rég nem mondott ilyeneket nekem amik hiányoztak,  hogy őszinte legyek.
-Figyelj baby mi lenne ha ma egy kicsit késnénk? Tolt befele az ajtón, addig tolt  ameddig a falnak nem ütközött a hátam.
Nem tudtam megszólalni mert a nyakamat csókokkal hintette be  amitől nyögések hagyták el a számat. Hirtelen lehúzta rólam a nadrágot és reagálás keppen én is így tettem , annyira felizgatott , hogy akarva se tudtam volna neki abban a pillanatban nemet mondani. Az ujjait belém nyomta amitől  nyögések hagyták el a számat és éreztem hogy mindenem beremeg, magamhoz húztam ,  hogy még jobban erezhessem és a fenekét markolásztam ami a futásnak köszönhető igen feszes volt,  majd szépen lassan én is bele nyomtam az ujjamat amitől felnyögött,  annyira szexy volt , ellenállhatatlan ettől mégjobban vágytam rá,  egyre gyorsabban ujjaztam aminek köszönhetően ő is engem ezt addig folytattuk míg egyszer nem úsztunk a mámorban. A fejét a nyakamra hajtotta és éreztem a lihegését.
-Jó-jó volt ? Lihegte a fülembe.
-Igen. Lihegtem vissza a fülébe. Ez a pillanat most tényleg olyan volt mint régen mint mikor össze jöttünk,  minden percben kívántuk egymást és mindenhol csináltuk ahol csak lehetett. A nagy lihegés közepette felöltöztünk és kézen fogva az iskola felé vettük az irányt. Most megint úgy érzem magam mint régebben mint amikor minden rendben volt ez annyira jó nem akarom , hogy ez a nap véget érjen. Az iskolaudvaron  álltunk mikor egy nagy sebességgel száguldó motor parkolt be, az illetőn  nem volt sisak csak egy napszemüveg,  bőrnadrág,  ing és egy rocker bakancs, hát nem is mondhatom ,  hogy ki volt az.. Nicole. A fekete haja csak úgy csillogót az alakját a ruha tökéletesen kiadatta ez annyira menővé  tedte és lázává. Látott minket , de nem szolt semmit se csak tok mereven besétált.
- Akkor ma este nálam? Vágott a gondolataim közé Cassandra.
-Persze , mikor ? Kérdeztem egyből.
-Suli után. Ma nem lesz edzés úgy hogy együtt tudjuk tölteni az egész napot. Mosolygott rám édesen mint egy kislány aki kapott egy szelet tortát.
-Persze , de ma lesz a kémia verseny és csak utánna tudok menni úgy jó?
-Tudod mit itt maradok míg végé nem lesz és akkor együtt mehetünk hozzám. Csókolt meg én pedig csak bólintottam és bementünk a termünkbe ahol Nicole már ott ült a helyünkön és firkált valamit a füzetébe. Leültem mellé de rám se nézett. Mikor éppen köszöntem volna neki Ms. Techman jött be az ajtón morcosan és csapata le az asztalra a naplót majd érces hangján megszólalt.
-Ma lesz délután kettőkor a kémia verseny remélem mindenki elkészült és felkészült az előadására.
-Ma még lekéne tesztelni a projektünket. Szolt hozzám a fekete bombázó.
-Rendben  a szünetben tali a laborban. Vágtam rá egyből. Annyira izgatott vagyok talán most tudunk beszélni mindenről,  az a csók,  Kendra  és hogy mi legyen velünk. Már alig vártam,  hogy csengessenek és a laborba beszélhessünk.  Még ötperc volt a csengőből,  de már alig bírtam ez a ötperc maga a pokol , gyerünk telj már el. És van isten Ms. Techman kiengedett minket meg csengő előtt és én heves léptékben a labor felé haladtam,  minnel hamarabb oda akarok érni. Be értem a laborba és az ablakban már ott ült ő aki annyira fel tud kavarni mindeni egyes mozdulatával.