Prológus

78 10 0
                                    


  A csengő hangja bezengte az egész iskolát, a tanárnő meg állt a tábla koptatásában és szedelőzködni kezdett,hogy ő is minél hamarabb meg szabadulhasson a hangoskodó, rendetlen diákoktól. Gyorsan le írtam a maradék szavakat, majd össze szedtem cuccaim és sietős léptekkel hagytam el a termet. Lábaimat az iskola büféjéhez vittem, hogy fel frissítsem magam egy üveg hideg vízzel. Türelmesen vártam a soromra, hogy ki szolgáljanak és magaménak tudhassam az éltető folyadékot. De, ami késik nem múlik. Valaki erősen meg ragadta kezem és ki lökött a sorból. A hirtelen hely változtatástól egyensúlyomat elvesztve estem a földre. Támadómra vezettem tekintetem, aki egy hármas lány bandából az egyike volt. Kilétüket nem tudtam és nem is akartam.

-Útban vagy amcsi.- mondta szemrehányóan és lenézően. Meg mutatta gúnyos vigyorát és barátnőivel együtt kezdtek el hahotázni.Sose szerettem ha valaki a származásom miatt tesz a különcök listájára, úgy, hogy erről nem is tehetek és nem is szeretnék tenni ellene semmit, hogy bármit is változtassak az életemen, pár dolog kivételével.

Fel keltem a nem éppen tiszta padlóról, le tisztítottam magam és ott hagytam a még mindig nevető társaságot. A mosdóban élénkítettem fel torkom. Torkomnak úgy hatott a víz, mint a kisgyereknek az édesség. Arcomat is párszor át öblítettem és most már élénkebben kezdhettem neki az utolsó órámnak. 

Vége lett az utolsó órámnak, ami a magyar volt. Nincs különös bajom vele, de azért nem sorolható a kedvenc tantárgyaim közé. Lassan össze pakoltam holmijaim és az utolsók közt hagytam el a termet. Szekrényembe még be helyeztem pár könyvet, ami holnapra kell és nem kell belőle tanulni, majd hagytam el az iskola körzetét.

 Fülhallgatóm elő halásztam táskámból és indítottam el kedvenc zenéim egyikét. Szeretek el kalandozni a zenéimben, köztük ez a kedvenc tulajdonságom, olyankor a zenén kívül nem hallok semmit és csak a természet rejtelmeiben merülök el. Hiába lakok messze és a haza vezető úton csak a szűk utcákat járom, ez nem akadályoz meg abban, hogy, figyelmem az égnek szenteljem. 

 Mindig is madár akartam lenni, aki szabadon szárnyalhatja körbe a világot és az a szabadság, ami vele jár felül múlhatatlan. A madarak és az ég tanulmányozásába, annyira bele merültem, hogy észre se vettem, hogy pár ház tömbnyire vagyok otthonomtól.  

Maffia szerelemWhere stories live. Discover now