- Amit tegnap mondtál ..... hogy a szüleid és a nővéred ..... meghaltak, elmondod mi történt?
Leültem, és mindent elmeséltem. Próbáltam nyugodt maradni, de még ennyi év után is felkavartak a történtek. Imádott szüleim és nővérem egyszerre hagytak itt.
- Sajnálom. Nem tudtam. Taehyung-gal sem beszéltem .... elszakadtunk egymástól és nem tartottuk a kapcsolatot. Én ..... nem érdekes. És azóta ..... egyedül vagy?
- Nem, van egy .... kislányom, EunJi. Ha segítségre van szükségem, Bini segít. Tudod, SuBin, a barátnőm. Ő EunJi keresztanyja.
- Értem. Ne haragudj, ha felzaklattalak. Köszönöm a kávét.
Elment. Leültem és gondolkodni kezdtem. Nem tudhatott róla valóban, mert mi sem hallottunk semmi hírt felőle. Taehyung-gal valóban megszakadt a barátság, de ezt a srác sem értette miért. Azt kérdezte, azóta vagyok egyedül? Miért érdeklődött erről? Azt akarta tudni, mikor és kitől estem teherbe? No és hogy hova lett az apa. Hát, ezt szerintem sosem fogom elárulni.
Este Bini átjött, hogy megbeszéljük a hétvégét.
- De Bini, tényleg nem gond, hogy ennyi napra nálad lesz? – kérdeztem aggodalmasan.
- Miért lenne? Keresztanya vigyáz majd rád, ugye EunJi? És most én fogok neked mesélni este. Majd csinálunk jó programot, rendben?
- Rendben – válaszolt EunJi és odabújt Binihez. Soha nem találhattam volna nagyszerűbb barátot és keresztanyát. Bármikor szükségem volt valamire, mindig segített. Örökre hálás leszek neki ezért.
- Mikor indultok?
- Csütörtök délelőtt.
- Akkor addigra idejövök, hogy még együtt töltsétek az estét.
- Köszönöm, Bini, sosem tudom ezt meghálálni neked.
- És .... Jimin is megy?
- Igen.
- SoRa .... én tudom, hogy még mindig szerelmes vagy. De ennyi idő után .... lehet nincs már egyedül. Talán le kellene mondanod róla.
- Bini, képtelen vagyok. Mióta a cégnél van, az érzés csak erősödött bennem. De ha valóban lenne valakije, muszáj lesz elfelejtenem. Most azonban kikapcsolódni megyünk.
- Vigyázz magadra!
Másnap összekészítettem EunJi táskáját, majd az enyém következett. Este megengedtem, hogy mellettem aludjon. Hihetetlenül jó érzés volt, ahogy kicsi karjaival átölelte a nyakamat és úgy puszilta meg arcomat.
- Szeretlek, unni – súgta.
- Én is szeretlek kicsim.
Reggel korán keltem, hogy még reggelit tudjak készíteni. Mire a kávé lefőtt, készen is voltak az én útravaló szendvicseim, meg a tükörtojás sonkával, pirítóssal. EunJi nem rajongott a gofri reggeliért, jobban szerette a tartalmasabb szendvicseket.
- Készen van az én hercegnőm? – vágódott be Bini fázósan.
- Készen vagyunk. Kérsz egy kávét?
- Brrr .... az jó lesz. Öltözz fel jól, mert igencsak hideg van kinn. Tudod, sapka, sál, kesztyű – és nevetett.
- Bini, nem vagyok már gyerek.
- Dehogyisnem So, az vagy még. Csak az élet úgy hozta, hogy fel kellett nőnöd.
Nem telt el negyedóra és autóduda szólalt meg a ház előtt. Kinéztem az ablakon és megláttam a mikrobuszt.
- Indulhatunk, megjöttek!
Felhúztuk a bakancsot, dzsekit, sapkát és kezünkben a csomagunkkal máris a kapuban álltunk. Mark és Jimin a kocsi mellett álltak.
- Szép jó reggelt! – köszönt Mark vidáman – Ó, a kis hölgyben kit tisztelhetek? – hajolt le EunJi-hez.
- Ő a .... kislányom – és közben összeakadt tekintetem Jimin-nel.
- Szia EunJi! – ugrott ki JungKook a kocsiból.
- Szia Kookie!
- Kapok egy puszit? Másképp nem fogom kibírni az utat – és ujjával az arcára mutogatott. EunJi belekarolt a nyakába és egy nagy cuppanós puszit nyomott a fiú arcára. Láttam, hogy Jimin arca megrándul, talán irigykedett.
- HeiMin hol van? – kérdezte EunJi.
- Jön ő is, de a következő megállónál vesszük fel.
- Beszállás! Sose érünk oda, ha itt ennyit udvaroltok – dohogott HoSeok.
- Még a másik hölgyet nem is ismertük meg – szólt Mark.
- Bocsánat, ő a barátnőm, SuBin, és EunJi keresztanyja.
- Nemcsak az anya, a keresztanya is nagyon csinos – udvarolt Mark. Jimin meglepve nézett barátjára, nem tudta hová tenni ezeket a megjegyzéseket. Persze, hiszen ő nem tud Mark érzéseiről irántam.
- De most már tényleg indulnunk kell.
- Szia kicsim – hajoltam le és magamhoz szorítottam a kislányt – Fogadj szót Bininek, jó?
- Igen, unni, jó kislány leszek – ezzel megkaptam a búcsú puszimat.
- SoRa, ha úgy alakul, ne hagyd elmenni az esélyt. Jimin még dögösebb, mint amire emlékeztem – súgta a fülembe barátnőm.
- Bini!
- Érezzétek jól magatokat, és egyben gyertek vissza!
Beszálltunk az autóba, és ott szembesültem azzal a ténnyel, hogy Jimin mellett fogok utazni. Mark ugyanis előre ült HoSeok mellé, MyungSoo mellett EunSan fog ülni, no meg őt különösen nem is engedném Jimin mellé, az pedig természetes, hogy HeiMin és JungKook együtt lesznek.
Elhangzott egy szó .... vajon Jimin felfigyel erre? És mi fog történni a kirándulás alatt?
YOU ARE READING
Újra rád találtam
FanfictionSoRa egy baleset következtében elveszíti szüleit és nővérét. Nem marad azonban egyedül, mert a nővére gyermeket szült, és halálos ágyán megígérteti húgával, nem fogja árvaházba adni a kislányt. Négy évvel később SoRa elhelyezkedik egy reklámcégnél...