4. Fejezet. Két újabb talizmán.

493 23 5
                                    

Az előző fejezetből:
-Akkor ti most Adrien-el JÁRTOK?????
-Ő... Izé..... Asszem. -vakartam a tarkómat.
-ÉLJEN!!!! Tudtam hogy egyszer úgyis össze jöttök!-újjongott Alya.
Ezután még dumáltunk egy kicsit majd lefeküdtünk aludni.

Most.

Másnap éreztem ahogy valaki kelteget és mivel általában Tikki szokott engem ébreszteni ezért most is azt hittem hogy így van. De mint kiderült drágalátos barátnőm Alya volt az. Én reflex szerűen Tikki-t próbáltam elhesegetni hogy hagyjon még aludni, de ehelyett inkább felpofoztam Alya-t. Erre ő vissza pofozott amin meglepődtem és felkeltem.
-Tikki mi óta lettél ilyen erős.
-Én nem Tikki vagyok hanem Alya akit az elöbb felpofoztál! -nézett rám a barátnőm kicsit dühösen amiért meg ütöttem.
-Úr Isten Alya nagyon sajnálom. Tudod általában Tikki szokott kelteni és ez olyan reflexből jött. Tényleg sajnálom.-eszméltem rá cselekedeteim következményére.
-Semmi baj de most inkább öltözzünk mert menni kell a suliba.
-Elkésünk?
-Kislány megtanulhatnád hogy ha én itt alszom sosem késünk el!
-Akkor talán örökre itt kéne maradnod.-erre mind ketten fel kacagtunk.
-Na de most inkább készüljünk.
Mikor készen lettünk meg indultunk a suli felé ahol is a fiúk vártak. Elösször csodálkozó tekintettel néztek minket hogy ÉN, IDŐMBEN, A SULIBAN, de aztán rájöttek hogy Alya nálam aludt, így eltünt furcsálkodó tekintett az arcukról.
-Sziasztok fiúk!-kiáltott oda Alya.
-Hey csajszik, mi a pálya?-üdvözölt minket Nino.
-Sziasztok lányok!-köszönt ránk Adrien is.
-Hellósztok.-végül én is köszöntem.
-Szia Marinette.-üdvözölt külön Adrien és egy puszit nyomott az arcomra. Én meg nem megszokva a helyzetet elpirultam és a fiúm kedves mosolyát élvezhettem.-Olyan cuki vagy mikor elpirulsz!-kuncogott én erre egy picit pipa lettem.
-Ne nevess! Még nem szoktam meg hogy járunk.
-Akkor is cuki vagy mikor elpirulsz.
Ekkor megérkezett egy kis liba Chloe személyében.

Adrien szemszöge.

Amint ki tárgyaltam Mari cukiságát, már is Chloe ugrott a nyakamba.
-ADRIKÉM!!!!-üvöltötte.
-Szálj le rólam Chloe.
-De hát Adrien most mi a gond?-sipítozta.
-Az a gond hogy én Mari-val vagyok. De attól még lehetünk barátok.
-Most komolyan ezzel a kis pék ivadékkal, te jobbat érdemelsz, mondjuk egy olyat mint ÉN!
-Na jó Chloe most már betelt a pohár. Ha nem vagy képes elfogadni hogy én Marinette-el vagyok akkor még csak a barátod sem leszek, úgyhogy hagy békén!-akadtam ki teljesen Chloe-ra. Ekkor sírva elszakadt és egy kicsit megbántam amit mondtam.
-Nem voltál túl kemény vele?-szólt kissé félő hamgon a szerelmem.
-De lehet, de akkor is meg kellett hogy védjelek. Nem nézhettem tétlenül ahogy bánt téged.-adtam újabb puszit Mari arcára.-Egyépként meg, szogd meg hogy védelek mert mostantól mindig így lesz!-mosolyogtam kedvesen.
-Ácsi, ácsi kis cicám azért azt is jegyezd meg hogy tudok én magamra vigyázni.-tolt arrébb az orromnál fogva ahogy Macskaként szokott. Nino-ék után mentünk akik közben már felmintek a terembe.

Chloe szemszöge.

Adrikém azt mondta hogyha nem változom meg akkor soha többé nem lesz a barátom. Én sírva elszaladtam egy sikátorba hogy ott szomorkodjak mikor a napszemüvegembe szállt egy akuma és Halálfej kezdett el beszélni hozzám.
-Napsugár!(tudom elég béna gonosz név XD) Én Halálfej vagyok. Egy önző lány elragadta tőled a fiút aki tetszett. Én megadom neked a hatalmat hogy szó szerint porrá égethesd őt. De cserébe kérek egy apróságot.
-Tudom mit szeretnél és meg is kapod tőlem!-egy gonosz mosoly ült az arcomra.
Itt egy fekete lila színű köd vett körül és átváltoztam a Napsugár nevű gonosszá. Egy narancssárga haspóló volt rajtam és egy térdigérő citromsárga szoknya, meg egy a narancs és citrom szín átmenetes boka csizma(igazi kis insta picsásanXDXD). A hajam megmaradt szőkén viszont be volt fonva a lófarok hejett, a bőröm kicsit sárgásabb lett és a napszemüvegem a szememre volt csúszva. Az erőm pedig az hogy a szemüvegemből napsugár szerű fényt tudok lőni ami hamuvá égeti az embert, ezen felül még át látok a falakon ugyanúgy a szemüvegem segítségével. Elő másztam a sikátorból és a falakat kezten páztázni Marinette után kutatva. Meg is találtam, épp Ms. Mendeleiev fizika óráján ült és természetesen Alya mellett. Én oda szaladtam a teremhez, egy jukat égettem a falán, majd felugrottam hogy elkapjam a kis libát. Mivel azt akartam hogy Katica és Fekete Macska a segítségére siessen elösször csak egy fény gyűrűt vontam köré hogy ne szavaduljon. Ekkor Adrien felkiáltott. - MARINETTE, NEEEE!-ezután kellő bájjal felvittem az Eiffel-torony tetejére.

Csak kinyitottam a szemem...Donde viven las historias. Descúbrelo ahora