Nem Várt Változás

3 rész

-Várj már..-szolt Márk.
-Nem vagyok kiváncsi rátok tipikus minden lány akit akartok megkapjátok.- undorodva és szemforgatva mondtam a mondani valomat.
-Szoval neked nem tetszek?-jött közeleb most a másik vagyis Ricsi.
-Pont ahogy mondott NEM-hangsulyoztam az utolso szot.- Majd talán soha.- tettem hozzá gyorsan.
-Majd meglássuk.- ennyit mondott Márk és ott hagytak. Hála istenek.😂
Haza mentem és ott persze ott volt Luke.
-Sziasztok.-ordibáltam és reménykedtem, hogy nem hal senki. De szerencsémre vagyis nem de csak Luke hallota meg, hogy jöttem.
-Már hiányoztam?-kérdezi Luke.
-Persze.. na tudod mikor seggfej.-és egy angyali mosolyt küldtem felé.
-Na nem tetszik ez a becenév. Kérek másikat.-játsza a bedurcizott kis majmott.
-Nem kapsz.-és evvel ott hagytam.

Fel mentem a szobámba és irtam Biának.
Én: Szia. Milyen az uj ház?
Biuskám💖💞: Szia hát joo.
Én: Miért csak joo? Baj van? Nem jösz át?
Biuskám💖💞: Nem hiszem hogy sokáig fogunk itt lakni..
Én: Miért?
Biuskám💖💞: Amiota itt vagyunk a szüleim csak veszekednek. Nem maradunk holnap megyünk vissza Budapestre.. Sajnálom.😞
Én: Mit mondtam az indulás napján?

**Visszaemlékezés**

2 hete a szüleimet és most téged veszitelek el.-kicsordult egy csepp könnycsepem.
-Dehogy veszitesz el.-mondta és szorosan megölelt.
Én: erre emlékszesz?
Biuskám💖💞: Igen és sajnálom
Én: Nem kell.
Biuskám💖💞: De.. Shara
Én: Tudod hogy nem szeretem ha igy hivnak. Anyáék hivtak csak igy.
Biuskám💖💞: Tudom és nem engedik a szüleim, hogy tartsuk a kapcsolatot.

A becenevet Shar a következőre állitota: Bianka Benett.
Én: Szia ugyse talizunk többet.

A szivem szakad ettöl a mondattol sajnálom de ugysem fogjuk a kapcsolatott tartani föleg, hogy a szülei tiltanak tölee. A párnámat eláztatam mint valami vizesés. De valaki megzavart. Kopognak.
-Hagyált alszom.-orditom ki hátha elmegy. De nem..
-Mi a baj Shar?- kérdezi a bátyám a szobába lépve.
-Mondtam, hogy alszom nem?-kis koromba mindig felkeltet ha sokat aludtam tudta, hogy nem szeretem ha felkelt.
-Nem mert megszolaltál.-és egy kis mosolyt küldött felém.
-Na jo fent vagyok de mit akarsz?-kérdeztem halál nyugottam. A szemem a sirástol piros és be is dagad. Ezt onnan tudom mert mikor sirok mindig ez van.
-Miért sirtál?- kérdezi agodoan.
-Nem sirtam.-nem fogom beavatni. Ne is álmodjon.
-Hát jo gyere le enni.-mondta majd kiment. Mivel elég éhes voltam nem sokat várva siettem le.
Mikor le értem mindenki engem nézett. De Dylan ( ugy olvasák Dilen) megfogta a kezem és felhuzott a fürdöbe. Én sokásomhoz hivöen elöször megnéztem magam a tükörbe. A sminkem lefoj igy a szemem alatt szempilla spiral voltam ja igy már világos miért néztek ennyire. De Ace is szolhatott volna amikor a szobámba volt. Ahh megverem.. a gondolagaimbol Dylan zökentett ki.
-Mi történt?-kerdezte Dylan agodott láttam a szemébe. De nem szeretem ha valaki agodik.
-Semmi.- vágtam rá.
-Nem hiszek neked. És jo ha tudod inen addig nem mész el még el nem mondod.-parancsolt majd kereszbe rakta maga elött a kezét.
-Nem mondom el nem kell aggodni semmiség.- vágtam szúros szemeket.
-Ha semmiség akkor nem sirtál volna.-és eresztett egy kis mosolyt de olyan kamu mosolyt, hogy azt hittem elsirom magam. De amugy mit hittem, hogy feladja?? Na tudom mikor. Elkell, hogy mondjam neki?? Nem tudom.. ahh egye fene elmondom.
- Hát ugy volt, hogy mikor haza jöttem reggel akkor...-és elmeséltem neki..
-Hát sajnálom, hogy Bia elmegy de majd találsz jobbat mint ő.-megölelt.
-Ja mintha olyan könnyű volna.- és még elötte kimentem az ajton. Bementem a szobámba majd gyorsan lemostam a sminkemet. Elmentem zuhanyozni. Majd a szokáksos nyári pizsimet vagyis szürke polot vettem fell. Vissza mentem a szobámba és filmet inditottam majd a film vége fele megéheztem ezért lementem enni. A konyhába érve mindenki ott volt. Persze Luke ugy nézett mintha elevenen felfalna ezt nem akartam szo nélkül hagyni.
-Mi van Luke nem találsz ribiket?? Hogy ugy nézel engem mit valami kurvát.-az ajtofélfához döltem kereszbe rakott kézzel.
-Csak szeretnéd szivi.-és az a levakarhatatlan mosolygását küldte felém.
-Bocs de nem kell a te fajtád szivii.- az utolso szot kihangsulyoztam, hogy jo volna ha nem hivna igy.
-Miért neked nem a legjobb fajta kell?- és kacsintott majd megint az a hülye mosoly.
-Te nem vagy normális. De amugy nem ezért jöttem szoval Ace holnap haza megyek.-mondtam a bátyámnak válaszra sem várva elindultam volna de utánnam szolt.
-De otthon vagy.- mondta Ace.
-Nem ez a te otthonod.-muttatam körbe.- És a te haverjaid.- bicentetem a srácok felé.- és a TE életed.-lehajtottam a fejem.-ja és nem fogok Lukeval egy lakásba lakni. Szoval utolso estém holnap 4-kor indul a gépem.-fejeztem be a mondani valom.
-Nem mész sehova.-jelentete ki Ace.
-Nem te döntöd el.-néztem rá.
-A bátyád vagyok és igenis én döntöm el.-emelte fel a hangját.
-Aha most vagyok a bátyád ja és 6 évvel ez elött mikor eljöttél otthonrol?? Akkor ki voltál??-emeltem én is fel a hangom.. majd felmentem a szobámba magam után bezárva az ajtot. Réggen emiatt nagyon sokszor vagdostam magam de már fél éve nem csinaltam csak mikor megtudtam, hogy a szüleim meghalltak. Nem szoktam mélyre vágni

Valaki kopog. Ki lehet az? Biztos Ace.