Mark Tuan a testvérem?! (GOT7) |Átírás Alatt|

Barátnős nap~

-Lulu szemszöge-

Reggel arra ébredtem, hogy Sarang ugrál a kanapén. Felültem, és megsimogattam a kutyust, majd láttam, hogy barátnőm is ébredezik. felkaptam a telefonomat, hogy megnézzem mennyi az idő, illetve felmenjek instára és a többi közösségi oldalra is. Hwa ugyan ezt téve. Mire észbe kaptunk, addigra már rég lekéstük a reggeli időt, sőt lassan az ebédet is.

-Mit ebédeljünk?-Kérdezte tőlem.

-Phuu. Szerintem menjünk Sushit enni.

-Okééés.-mondta mosolyogva a barátnőm. Összekaptuk magunkat, és elindultunk a legjobb Sushishoz. Út közben a koncertről beszéltünk, illetve a holnapi útról. Mind a ketten nagyon várjuk, és már nagyon izgatottak vagyunk. Már elég rég óta erre a koncertre gyüjtök, rádásul társat is találtam, ezért nem kell egyedül mennem, tuti nem bírnék megszólalni. Idő közben megérkeztünk és be is mentünk a kicsi, de otthonos étterembe. evés közben is rengeteg mindenről beszéltünk. Jó érzés végre egy olyan emberrel beszélni aki meg is ért. Manapság már nehéz ilyet találni. Soha sem volt igaz barátom. Lehet, hogy most találtam egyet. Legalábbis remélem. Fizetés után hazaballagtunk, és folytattam a Never ever tanítását. Lassan Duo-ba el is tudjuk táncolni. Mikor végeztem a tanítással, már csak meg kellett nézni, hogy minden tökéletesen megy-e. Ezután el is táncoltuk Duoba. Nagyon jól sikerült, aminek mindketten örültünk.

-Úriiiiisteeen. Köszönöm szépen Luluuu!!-Futkározott körbe-körbe mint valami veszett kutya.

-Szívesen-szóltam nevetve. Megnéztem az időt, és egyből lefagyott az arcomról a mosoly. nagyjából 5 órán keresztül táncoltunk. Gyorsan megfürödtünk, vacsorára pedig készítettünk egy kevés Ramen-t. Elmosogattunk, és elpakoltunk. Mind a ketten állítottunk egy ébresztőt. Majd Álomvilágba repültünk. mind a ketten. Mintha gy pillanat lett volna, elrepült az idő, s már az ébresztők hangját lehetett hallani. Kipattantunk az ágyból és mindketten mentünk arra a helyre amit megbeszéltünk. Én Először a fürdőbe mentem, ahol egy nagyon kevés sminket felvittem az arcomra. Soha nem használok sminket, de nem is lesz soha "hobbim". Elég hamar elkészültem. Visszaszaladtam a szobába, Ahol Hwa vette a lapot, és elindult ő a Fürdőbe. Átnéztem, hogy minden cuccom megvan-e, azután pedig felöltöztem. Barátnőm is szaladt a szobába, ahol felkapta cuccait, majd elindultunk reggelizni. Egy közeli Fánkoshoz mentünk be. Evés után pedig a vonathoz mentünk, ami elvisz minket Daeguba. Egy Szép 4 órás útnak vesszük kezdetét. Fanfictionok itt sem maradhattak el, illetve a fangörcsölések sem. Talán nem néztek hülyének minket. Talán... Bár nem nagyon izgatott minket, egymáson röhögtünk, "Folytunk" el az ülésen fangörcsben. Mert nyilván az instagram és a Fanoldalak sem maradhatnak el. Ezek alap "felszerelések". Legalább nem akartak egyszer sem leküldeni a vonatról. Mondhatom vicces lett vona. Tuti olyan idegelhalásban részesültünk volna, hogy olyan körül belül nem is létezik, vagy legalábbis mi nem tudtunk róla. Már az útnak a vége felé járhattunk, amikor minden elmentett Ficit, képet végigolvastunk, illetve végignéztünk. az utolsó fél órát a táj nézésére szántuk. Mivel nem csak a koncertre jöttünk, hanem fényképezni, és körbenézni. A maradék Út lehagyásával, elhagytuk a vonatot. Nagyjából egy órán keresztül szenvedtünk, mire kijutottunk. Fura újra Daeguba lenni.