- Hosszú életem során, láttam, hogy a démonok milyen pusztításokra képesek. – kezdte. – Gyűlölték az embereket, de a félvéreket még jobban, hisz az ő tiszta vérükbe mocskos halandó vér került. Lucifer minden áron ki akart minket irtani a világból, mint látod nem sikerült neki. De lehetségesnek tartom, hogy jobb lett volna, ha végez velünk, mert kitaszítottak vagyunk. Nem tartozunk se a démonokhoz, se az emberekhez. A démonok túlságosan megvetettek minket, az emberek pedig mindig csak a fenyegetést vélték felfedezni bennünk. Nem tudták, hogy kik vagyunk, mégis féltek tőlünk.
Ez fura. Azt mondta, hogy az emberek félnek tőlük, még úgyis, hogy nem tudják kik ők valójában. Én tudom, hogy ki ő. De nem félek tőle.
-Lucifer bukása után jöttek létre az első démonok. Élvezték új halhatatlan életüket, pusztítottak és pusztítottak. A démonok halandó nőkbe szerettek bele, és gyermekeket nemzettek. Lucifer a legtöbb démonnak felajánlotta a megbocsátás lehetőségét, ha megölik a gyereküket. A legtöbben nem éltek vele, ilyenkor félnapi egér utat adott nekik, miután letelt az idő utánuk küldte vadászait, és levadászta őket. A Papnők az 1600-as években kerültek a képbe. Lucifer miután tudomást szerzett róluk, őket is üldözni és gyilkolni kezdte. Mára már csak 12. en maradtatok, és ebből a 12-ből csak egy valaki képes irányítani a Végzet Kardját.
- De ha nem tudod, hogy melyikünk képes irányítani azt a kardot, akkor miért pont engem védesz? Ha nem én vagyok az a Papnő, akkor hiába van ez az egész.
- Többen is vagyunk félvérek. – világosított fel. – Mindnyájunk felkeresett egy Papnőt és vigyázunk rájuk, életünk árán is.
- És te pont engem találtál meg. – mosolyodtam el halványan.
- Valahogy úgy. – motyogta. –A Papnőknek akad pár különleges képessége is. – folytatta. –Te nem tapasztaltál valami olyat, ami arra utalhat, hogy van különleges hatalmad?
- Gondolom az, hogy 10 másodperc alatt fel tudlak idegesíteni nemszámít különleges képességnek.
- Nem. – mondta egy halvány mosoly kíséretében. – Az nem számít különleges képességnek.
Sóhajtottam egyet.
-Ki volt az első Papnő? – kérdeztem. –Ki készítette ezt a kardot?
- Mint a legtöbb dolog, ez is a szerelem miatt történt. – mondta. – A legelső Papnővel kezdődött. Ez a nő szerelmes lett egy démonba. Valamilyen szinten a démon is szerette, de végül elhagyta őt. A démon tudta, hogy ennek az egésznek semmi értelme, a nő egy idő után megöregszik és meghal, hisz halandó. Vagy Lucifer talált volna rájuk, és végzett volna mind a kettőjükkel. Tudta, hogy nem teheti boldoggá, ezért elhagyta. 9 hónappal később a Papnő egy kisfiúnak adott életet. Ismét felkereste a démont, és elmondta, hogy életet adott a közös gyereküknek. A démon azt mondta neki, hogy fogja a gyereket és meneküljön minél messzebb otthonról, mert Lucifer rá fog találni. De ekkor már késő volt. Mire a démon visszament a Pokolba, Lucifer már tudomást szerzett a gyerekről. Neki is felajánlotta a két lehetőséget; megöli a gyermeket, vagy menekül. És ekkor a démon olyat tett, amit a nő soha nem tudott megbocsátani neki. – a szemeimbe nézett. – A démon megölte a fiát, saját életéért cserébe.
Behunytam a szemeimet.
-A nő szeme láttára végzett a csecsemővel. Ezután örökké eltűnt az életéből, a nőt pedig magára hagyta a gyásszal, fájdalommal, ürességgel és a törött szívével. A nő bosszút esküdött. Gyermeke csontjaiból kardot kovácsoltatott, hogy együtt bosszút állhassanak. A Papnő saját életét áldozta volna fel, de cserébe elvehette volna az összes élő démon életét. De a nő nem tudta megtenni, nem tudta megérinteni a kardot. A fia nem akarta, hogy édesanyja gyilkos legyem, és azt se szerette volna, ha feláldozza az életét. Ekkor jelent meg a kardon a „Végzet irányíthatja!" Mondat. De a Végzet nagyon sok évszázadon keresztül nem jelent meg, de most 12-tök közül, egyikőtök Végzet lesz.
- Ez borzalmas. Hogy képes valaki végezni a saját fiával? Inkább én haljak meg, mint a saját gyerekem.
- De sajnos nem mindenki gondolkozik így.
- Hogyan lehet használni a kardot? – kérdeztem.
- Végzet saját élet erejét irányítja a kardba.
- Tehát az a Papnő is meghal a démonokkal együtt. - suttogtam.
- Tudom, ez nagyon nagy kérés egy fiatal nőtől, hisz önmagát is fel kell áldoznia. De Végzet dönthet úgy is, hogy nem segít nekünk, de akkor eljön a Halál a Földre.
Behunytam a szemeimet.
Hogy képes valaki ilyen szörnyűségre? Hogy képes valaki végezni a saját gyermekével? Szinte éreztem a Papnő fájdalmát. Egyedül hagyták őt a törött szívével úgy, mint engem.
-Ha véletlenül én lennék Végzet. – kezdtem bele. – Megtenném.
Nagy szemekkel meredt rám.
-Ne hogy azt hidd, hogy miattad tenném, vagy a többi Papnőért. Ezt is csak önzőségből tenném, hogy nekem ne fájjon.
Csak azért tenném, hogy megszabaduljak a bűntudattól és a fájdalomtól, amit Jordan halála miatt érzek. Nem kellene minden nap úgy tükörbe néznem, hogy miattam halt meg a vőlegényem. Nem kellene minden nap emésztenem magam e miatt. Ha meghalok nem lesz fájdalom, nem lesz semmi. Üres leszek, és erre vágyom már 3 éve, hogy ne érezzek semmit.
-És ha nem én vagyok, Végzet segítek rábeszélni az igazi Végzetet erre az öngyilkosságra. – tettem még hozzá.
De csak azért, mert tudom, hogy mit érzett az első Papnő. Tudom milyen fájdalommal és törött szívvel élni. Nem a legjobb dolog, főleg nem éveken át.
-Köszönöm, Jo!
Nézzük a jó oldalát. Még a Jo is jobb, mint a Jordan.
-Hogy lehet ennyire tiszta és ragyogó a lelked? – törte meg a csendet.
- Tessék? – Néztem rá bután.
- Látom az emberek lelkét. – magyarázta. – Láttam már fényes és tiszta lelkeket, de a tiednél nincs szebb.
Ezt vehettem volna bóknak is.
Uram atyám, egy férfi a lelkemet, hangsúlyozom a lelkemet dicséri. Nem a melleimet, vagy az arcomat, hanem a lelkemet. Még soha nem mondott nekem senki ilyen szépet, igen démonka leszek a feleséged. –gondoltam gúnyosan.
-Nekem nincs lelkem. – szólaltam meg végül.
- Nem értelek. – nézett rám. – Most mondtam, hogy tied a legszebb lélek a Földön.
- Az én lelkem összetört évekkel ezelőtt. – mondtam. –Az én lelkem megszűnt létezni, nincs lelkem. Ha lenne, akkor se lenne ragyogó és tiszta. Ha lenne lelkem, akkor koromfekete lenne, mint én magam.
- Szerintem túl jó vagy te ahhoz.
Nevettem.
-Nikolai, nem vagyok jó! Iszom, cigizem, rossz dolgokat mondok, és rossz dolgokat csinálok! Mondjuk ki: kurva vagyok. Nem egyszer csináltam több férfival, nem egyszer fizettek a szexért. Van egy idézet ami, kifejezi, hogy ki is vagyok igazából. – a szemeibe néztem. – Én magam vagyok a Pokol. És nincs mellettem senki.
YOU ARE READING
1. Győzelem (Befejezett)
FantasyTökéletes. Minden tökéletes volt az életemben addig a napig, aztán vége lett mindennek. Amikor meghalt a vőlegényem én is meghaltam, és meg is változtam. Hogy ki vagyok? A ribanc, a lány aki minden buliban más fiúval fekszik le, a lány aki nem isme...