Ötödik kötet: Yu-Gi-Oh! Duell Monster: Árnypárbajok Amerikában

2. Fejezet: Már nem érezzük azt mit régen, egy fal választ el tőled

~ Ryuu szemszögéből:

Pegazus villájában mind ehettünk, ihattunk, tisztálkodhattunk, majd szobákat kaptunk, hogy aludhassunk. Angellal az ágyon feküdve bújtunk egymáshoz, de nem jött álom a szemünkben. Kis idő elteltével, Angel felült, és így szólt:

- Ryuu. Olyan furcsán érzem magam. Mintha valami közénk állna és már nem érzünk úgy egymás iránt, mint régen.-nézett rám aggódva.

- Jajj Angyalkám ne mond ezt minden rendben van köztünk, csak épp sokáig voltunk távol egymástól.-feleltem, miközben én is felültem.

- De még is olyan mintha csak távolodnánk egymástól.-mondta, majd közel hajolt.

Tudtam hogy meg kéne csókolnom de valami visszafogott. A szívem mégis nagyokat dobbant, majd Angel így szólt:

- Csókolj meg.-suttogta.

Habozva bár, de megcsókoltam. Mindkettőnk ajka remegett csók közben.

~ Angel szemszögéből.

Ryuu csókja most is forró volt mint mindig. De még is olyan más volt. Mintha valami megváltozott volna benne. Elhúzódtam, majd így szóltam.

- Black Rose Dragon miatt vagy ilyen igaz? Mert vele történt meg az amit velem akartál volna.-mondtam majd könnyeim kezdtek folyni.

- Dehogy.-felelte, és szorosan ölelt magához, majd így folytatta:-Csak nagyon sok minden történt míg nem voltál velünk, és most, hogy itt vagy félek hogy megint elveszítelek.

Ekkor óvatosan eltoltam magamtól, majd nagyot nyeltem, és így szóltam:

- Talán jobb lenne ha egy kis ideig szünetelnénk.-nem kellett volna ezt mondanom.

Ryuu teljesen ledöbbent erre a kijelentésemre, majd maga elé nézett s halkan így válaszolt:

- Rendben. Legyen ahogy szeretnéd.-suttogta, majd felállt, és ki ment a szobából át egy másikba.

Néztem ahogy eltávolodik, majd miután becsukta maga mögött a másik szoba ajtaját, a szívem hasadt meg, majd felálltam, becsuktam a szobám ajtaját, vissza mentem az ágyhoz, térdre rogytam az ágyam előtt, arcom a takaróba nyomtam és sírni kezdtem. Fájt hogy ezt kellett mondanom, de nem volt más választásom.

~ Natasha szemszögéből:

Éppen kijöttem a mosdóból, mikor láttam hogy Ryuu egy másik szobába megy át. Majd halottam két ajtócsukódást. Elhaladtam a két ajtó közt s az egyikből tompán elnyomott sírás hallatszott. Benyitottam s Angel a takaróba fúrt arcával sírt. Bementem hozzá, és az ajtót halkan becsukva magam mögött, így szóltam:

- Angel minden rendben?-ekkor Angel felnézett rám, szemeiből könnyek folytak, mutatta a kezével hogy menjek oda.

Oda léptem mellé, leültem az ágyra, nagy nehezen elmondta mi volt, mit mondott Ryuunak, és teljesen meglepődtem rajta, majd így szóltam:

- Figyelj csajszi én nem szólhatok bele mi van kettőtök közt, de egyet biztosra mondhatok. Ryuu téged szeret, és téged fog szeretni míg él.-öleltem át nyugtatva.

- De mégis nem lett volna helyes ezt mondanom.-felelte könnyeit törölgetve.

- Hát biztos mihamarabb minden megváltozik s újra együtt lehettek. De most próbálj pihenni. Rendben?-feleltem miközben felsegítettem az ágyra.

- Rendben.-mondta majd betakarózott, és már aludt is.

Vissza mentem Tigrisemhez aki már várt. Elmondtam neki mindent, s megbeszéltük hogy ha párbajra kerülne ismét a sor valamikor, ő Ryuunak fog segíteni, míg én Angelre vigyázok majd. Majd lefeküdtünk mi is aludni.