- Megértem, hogy nem vagy kíváncsi rám, de tudd, hogy bármikor itt vagyok... - mosolygott rám Renee, viszont hidegen hagyott tekintete. Úgy éreztem magam, mint egy duzzogó óvodás, de jó volt nekem az eddigi életem, nem szerettem volna belekeverni az ikertestvéremet is. Kisietett a szobából, így egyedül maradtam, de nem sokáig. Jeremiah újból berontott az ajtón, majd lehuppant egy székre.
- Bizonyára össze vagy zavarodva. Hadd meséljek egy kicsit. - tette keresztbe lábait, majd mesélni kezdett. - Az a helyzet, én nem mindig voltam ilyen. Mindig is én voltam a jó fiú, mind addig, amíg a testvérem el nem rontotta az életem. Jerome jelenetet szervezett... Leesett a tetőről. Azt hittük meghalt, már mindenki nyugodt volt, de ekkor újból visszatért, valahogy túl élte a zuhanást, amit mai napig nem tudjuk hogyan. Közben kaptam a nevető gázból, és itt vagyok én. Az igazi Jeremiah.
- Nem értem mi közöm van ehhez, és miért nem mehetek haza. - értetlenkedtem mit sem törődve történetével.
- Nyilván kiszöktetnéd Jerome - ot... És én azt nem hagyom. Ha eljön az ideje megöllek titeket. Addig maradj nyugton és élvezd a jelenlétem. - húzta halvány mosolyra ajkait. Jeremiah habár teljesen megőrült, sosem volt olyan, mint testvére. Sosem hahotázott eszeveszettül, még akkor is csöndes volt, ha már minden emberi tulajdonság eltűnt belőle, és csak egy romlott személyiség maradt meg. - Remélem jól beszélgettél Renee - vel. Kedves lány. Engedelmeskedik.
- Nem nevezném beszélgetésnek. - kulcsoltam össze ujjaim.
- Makacs lány vagy te. Nem hittem volna, hogy ekkora arcod van. Olyan vagy, mint én. - állt fel, majd megsimította arcom, minek hatására elhúzódtam tőle.
- Ne hasonlíts engem magadhoz. Kicsit sem ismersz. - forgattam szemeim a fiú felé szegezve tekintetem.
- Ó! Dehogynem ismerlek. Kívülről csendes vagy és ártatlan, belülről pedig egy gyilkoló gép. Dolgozhatnál velem. - fektette ujjait állaim alá.
- Ez ne is jusson az eszedbe. Mint már mondtam, nem ismersz engem. - rúgtam hasába erőteljesen, mire összerogyott a földön. - Ja, és ne éj hozzám. - siettem az ajtóhoz, de az zárva volt, így nem volt menekülési útvonalam. A monitorokra pillantva döbbentem meredtem a Jerome celláját mutató kijelzőre, mert a fiú nem volt ott.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
HELLO, MY FRIEND!
Фанфик¬ egy lány, kinek hazája gotham. a hely, ahol annyi ember vesztette életét, viszont mégis jenna szeretett otthona. jerome, az őrült fiú régi barátja, jenna újból gotham utcáira merészkedik annyi hosszú év után, ám a város korántsem olyan, mint amily...
