Fantom

1.fejezet

Nevada.. egy kis sivatag.. vad musztángok élnek itt..és persze néhány farmer.. A Félhold Farm az egyik leghatásosabb hely volt.. Csupán három ember lakta és jónéhány állat. Többek között betört musztángok.. A helyiek titokzatosnak tartják ezt a helyet.. Semmi titokzatos nem volt benne.. Csupán régen a Farm helyén egy temető állt. Doroti és az apja nem hitt ezekben a mesékben. És a nagynénje sem. Wyatt egy magas barna hajú férfi volt.. Cowboy.. Amit csak tudott egyedül végzett el. Nem szeretett segítséget hívni bár olykor muszáj volt ezt megtennie. A húga May is vele lakott. Ő már nem volt olyan magas mint bátyja. Világos barna haja és élénk kék szeme volt. Aztán Doroti... Senki sem hívta teljes nevén ugyanis nem szerette.. Akárcsak apját őt is vonzották a lovak.. Értette a nyelvüket.. Legalábbis Jake az öreg farmer szerint. Aki nem mellesleg a szomszédos földön lakott.
                         ***
Dory az éjjel patadobogásra kelt. Talán megszöktek a lovak? Nem hitte.. Kíváncsi volt. Lomhán felkelt az ágyából. Kivánszorgott a szobájából vigyázva nehogy felkeltse apját és nagynénjét. Halk léptekkel közelítette meg a bejárati ajtót. Azonban figyelmetlen volt. Az öreg padló nagyot nyekkent. Nem is kellett sokat várnia apja meg is jelent.
-Hová - hová kisasszony? - pislogott álmosan. 
-Csak szívni akartam egy kis friss levegőt! - emelte fel kezeit védekezés képpen.
-Igen persze.. Indulás vissza a szobádba! - döntötte egy kissé oldalra a fejét.
Dory nem tudott hazudni az apjának. Remélte ha elmondja mit hallott utána járhat.
-Patadobogást hallottam. - mutatott esetlenül a háta mögé.
-Jólvan vettem a célzást. Kapsz két percet! - bólintott.
Dory elmosolyodott. Pontosan ezért szerette az apját. Tudta, hogy addig úgy sem nyugszik míg utána nem jár. Lassan nyitotta ki az ajtót.. Nem akarta még nagynénjét is felébreszteni. A tornácon belebújt a papucsába aztán futott egészen az istállóig. Kicsit nehezen nyitotta ki az öreg tölgy ajtaját de megoldotta. Nem akarta felkapcsolni a villanyt nehogy felkeltse a bent szúnyókáló állatokat.
-Szia kislány! - lépett egy szürke kanca boxához.
Ő volt Csillag Dory lova. Szinte egész gyerekkorában vele volt. Ezen a farmon született. A lány anyja segítette világra. Hogy mennyire hiányzott neki! Nem szeretett beszélni róla. Ebben hasonlított apjára. Egyedül a szürke kancának mondta el. Szoros kapcsolat alakult ki köztük az évek során. Néhány helyi azzal viccelődött, hogy egymás gondolatait is képesek kiolvasni a másik fejéből. Dory néha úgy érezte, hogy igaz. Nem beszélt erről senkinek.. Megtartotta magának. Csillag megböködte az orrával.
-Sajnálom drágám most nem hoztam neked semmit. - simogatta meg a ló fejét.
Ha Jack ezt hallotta volna! Az öreg cowboy szerint a lovat nem kell ajnározni. Persze a kellő törődést és tiszteletet megadja a lónak. Mint mindenki más a közelben. Legalábbis a lány azt hitte.
-Mit szólsz? Kihasználjuk a nyár utolsó napjait? - mosolyodott el.
A szürke kanca aprókat bólintott a fejével..
-Ajaj Csillag..úgy látom elszaladt az idő. Mennem kell. - puszilta meg lova orrát. A hajnali ködben végig futva elgondolkodott. Elkébzelte ahogy a közeli ménes musztángjaival együtt száguld. 
                         ***
- Ébresztő Dory! - böködte meg May az oldalát.
A lány fáradtan hümmögött egyet jelezve, hogy ébren van.
-Így jár aki az éjjel kilóg az istállóba. - nevetett fel a nő.
-Nagyon vicces vagy! - morogta a párnájába..
-Hogy mondod? - köszörülte meg a torkát.
Dorynak nem volt megengedve, hogy vissza beszéljen. Még diák társainak is meg kellett adnia a kellő tiszteletet. Ám olykor kicsúszott egy - két dolog a száján ami nem kellett volna. Most is így történt.
-Na kifelé az ágyból! Szedd össze a tojást! - mutatott az ajtó felé, majd kiment.
Dory fáradtan felsóhajtott. Nem tudta mire vélni az esti patadobogást. Nem is volt most ideje ezen gondolkodni. Minél előbb készen akart lenni, hogy többet lehessen a lovával. Egy gyors mozdulattal kiugrott az ágyból amit be is vetett. Felrángatta magára ócska lovagló nadrágját. A szürke nadrág mostmár barna volt a sok kosztol ami ráragadt. A szekrényéhez lépve kihúzta az első pólót ami a keze ügyébe akadt. Ez éppenséggel egy fekete kopott ruha darab volt. Egy gyors mozdulattal felkapta magára aztán indult is elvégezni a feladatát. A konyhában magàhoz vett egy kisebb kosarat ezzel indulva útjára. A tornácon hatalmas rumli fogadta.
-Hát ez meg mi?! - emelt fel egy régi kantár szerű valamit.
Ezt azonban már nem lehetett kantárnak nevezni. Dory egy fejrázás kíséretében vissza tette a földre.
-Ha végeztél a tojás összeszedésével folytathatod a tornác takarításával.. - lépett mellé May.
A lány hangosan felnyögött. Sem ereje sem kedve nem volt. Egy fáradt pillantást lövelt a sivatag felé.. Már szívesebben vágtatna odakint lovával mint sem, hogy házi munkát végeztessenek vele. Ez mindig is így volt. Valaki kupit csinált hirtelen dolga akadt és a lánynak kellett helyette megcsinálni. Ezt sosem szerette ám nem tette szóvá. Még. Félt, hogy egyszer indulatában valakinek a képébe vágja. Nagyon remélte, hogy az nem a család tagjai lesznek.
-Na gyerünk kislány! Még sok a dolgod. És ha lovagolni is szeretnél ideje nekiállnod! - kacsintott rá a fiatal nő.
                           ***
Dory fáradtan nyergelte fel a lovát. Mire mindennel végzett délután lett. Persze, hogy a nyakába akasztottak még egy csomó munkát. Meg kellett javítania a tyúk ólat és lova karámjának kerítését. Senki sem tudta, hogy tört össze. A lánynak volt néhány elkébzelése ám nem tette szóvá. Jobb ha kideríti. Talán lenne összefüggés a tegnap este hallott zajok és a karám közt? Nem tudta. De ki akarta deríteni.
-Jólvan Csillag. Menjünk! - lendült fel a nyeregbe.
Finoman megbökte sarkával az oldalát mire a kanca vidáman kiügetett a karámból. Wyatt a tornácról nézte a lányát. Féltette. De ezt nem akarta elmondani neki. A szürke kanca vidáman bólogatva ügetett. Lábaival felverte a port. Ami persze beleszállt az orrába így nagyokat prüszkölve haladt tovább.
-Tudom.. Hamarosan a titokzatos Fantom területén leszünk. Kettőnk közt szólva szerintem nem is létezik. - motyogta a kis musztángnak.
Csillag rágni kezdte a zablát. Ő így adta lovasa tudtára adni, hogy szeretne már vágtázni.
-Jólvan kislány. - pöckölte meg a sarkával.
A kis szürke kanca kilőtt. Fokozatosan gyorsult közben nagyokat rugdalva az égbe. Dory erősen szorított a combjával. Nem lett volna túl szerencsés ha most leesik. Azonban vissza fogni sem akarta lovát. Régen engedte már így futni.
-Okosan! - dorgálta meg.
A musztáng leengedte a fejét és abba hagyta a bakolást. Dory megsimogatta a csatakos nyakát és visszafogta lépésbe. Elérték a kis tavacskát. Körülötte hatalmas hegyek voltak ahol titokzatos ösvények futnak végig. Legalábbis ezt állították a cowboyok. Dory nem tudta, hogy igaz - e. Mindenesetre az öreg Jakenak elhitte. Beengedte lovát a térdig érő vízben aki ezt örömmel fogadta. Nagyokat kortyolva fogyasztott belőle. A kanca beleakart feküdni de a lány kivételesen nem engedte. Úgy érezte, hogy valaki figyeli. Inkább kivezette lovát az iszapos vízből, hogy bármikor készen állhassanak a menekülésre.
-Te is érzed? - dölt előre a nyeregben.
Megvakarta a ló füle tövét. Imádta ha ezt csinálják vele. Mondhatni ez volt a gyenge pontja. Óvatosan felült. Körbe kémlelte a helyet hátha lát valamilyen ellenséget. A pumák előfordultak erre felé ezért Dorynak körül tekintőnek kellett lennie.
-Na indulás! - rúgta meg a lovat.
A szürke boldogan kezdett el ügetni. Ám a lány most nem hagyta. Ha valaki esetleg üldözőbe veszi őket a lónak kell energia, hogy elmeneküljenek. Csillag bár vonakodva de engedelmeskedett. Fejét lógatva nagyokat szagolt a homokba.
Talán hemperegni akar. Gondolta. Most ezt nem engedhették meg maguknak. Tovább kellett menniük. Ez volt az egyetlen esélyük ha netán tényleg követi őket valaki.