Valóságtól 1 méterre

#4 - Sára és a koronázás

-Eszter ébresztő! Most. HERCEGNŐŐŐŐ!!!- Várjunk ez Luna, és hétfő van. Grrr... Csúcs. Amúgy köszi Luna, hogy felkeltettél.- Szivesen.- erre csak elmosolyodom. Ez a gondolatbeszélgetés... Felöltözöm, lemegyek, és elmegyünk a suliba. Első tesi és átöltözöm.
-Sziasztok!-köszönök a lányoknak, akik már javában veszekednek valamiről a tornateremben. Együtt vagyunk a 9.a-sokkal. De ők most mégis hol vannak???
-Szióka- köszönnek.- mond csak te láttad a...- és azt már nem tudom, hogy mit, mert bejött Jutka néni a tesitanárom és tornasort vezényelt.
-Jó reggelt gyerekek! A a-sokkal lennétek, de ők most kirándulnak. Mivel a 10.d-sek meg kint lennének, de esik az eső, velünk lesznek. -Csúcs. Ott nagyon szépségbabák vannak... Bejönnek és párba kell álnunk. De még hogy! Fiú-lány. Persze a fiúk egyből levadásszák a barátnőim. Nekem meg nem jut. Ne már. Még tortát is kaptak...Akkor nekem már csak egy 10.-es jut. A 10.-es fiúk se jobbak a lányoknál...Csak ők...Haggyuk. Valaki megkoppintja a vállam. Megfordulok és elakad a lélegzetem. Belenézek abba gyönyörű kék szemekbe. A srác a buszállomásról. Ácsi. Ne ess már bele minden egyes fiúba, aki hozzádszól Eszti...Ok. Csak egy srác. Csak mosolyog rám.
-Pár?-kérdezi.- Amúgy köszi, hogy idevezetted Bellát.
-Persze. És szivesen. Látom idetaláltál. Nagyon is.- mosolygok rá.
-Ja igen, köszi.- röhögi el magát.- Amúgy Miklósnak hívnak. Téged?
-Eszter.
-Szép név.
-Köszi.- közben beállunk a sorba. Utána megcsináljuk az inga-futást. Igen, mint kiderült ezért kellettek a párok. Először a fiúk futottak. Miki nagyon sokáig bírja. És:
-60.kör. Csingggg. Vége.- hallatszik a magnóból. Csak Miki maradt bent. Tyű... Amikor mindenki megtapsolta, odajön hozzám.
-Nagyon ügyes voltál.- pacsizom le vele.
-Kösz...Na go, hajrá!- mosolyog rám.
-Köszi.- azzal odamegyek a rajthoz. Elkezdődik. Egyre gyorsul. Szuper. Még gyerünk!... Nem bírom...  Kiállok. Feladom...
-Nehogy kiállj itt nekem! Még fuss! Ez csak 4-es. Gyerünk. Csak még 2 kör és megvan az 5-ös.- szólal meg Miki hangja a fejemben. Ne már. Már képzelődöm is??? Persze a körökre már rég nem figyeltem, ezért belehúzok és folytatom a futás. Még egy kör, még egy, még egy. Végre! Ezúttal taps is felhangzik. What? Kiállok. Még nagyobb taps. Persze egy idő után nem figyeltem arra, hogy hányan vagyunk. Csak most vettem észre, hogy csak én vagyok a pályán. Azta...
-Gratulálok Eszter! Egyedül csak neked lett a lányok közül, ezzel a 40 körrel, 5-ösöd a futásod!- fog kezet velem a tesitanár.
-Köszönöm.- persze ez csak a hangnak köszönhető fejemben. De ezt csak magamnak mondtam. Csak most veszem észre, hogy remegnek a lábaim
 Leülök a földre. Odajön hozzám Miki, leguggol és odaad egy vizes flakont.
-Gratula! Tessék víz. Pezsgőtablettával.
-Kösz.- azzal kiiszom a felét a flakonnak. Nyami. A kedvenc citromosom van benne. Vége lesz az óráknak és átöltözöm. Hála Mikinek már fel vagyok töltődve és nem vagyok fizikailag fáradt.
Bemegyek az osztályterembe és ekkor eszembe jut, hogy az ofő által tartott föci jön. Hurrá. Grr....Leülök a 2.sor közepétől számolva a 3.padba, ahol nincs padtársam, csak Lujzi ül mellettem. Előszedem a cuccaim, majd be is jön a tanárnő. De még egy lányt is hozott magával. Barna haját összefogta, de még így is megismertem. Bella.
-Jó napot gyerekek! Ő itt az új osztálytársatok Király Bella. Japánból költözött ide, de kiválóan tud magyarul. Kérlek segíteni beilleszkedni neki.- Most Bellához fordul.- Ki mellé szeretnél ülni? Ki szimpatikus neked?- Bella elkezdi nézni az osztályt, mikor észrevesz felcsillognak szemei és mondja:
-Eszter mellé szeretnék ülni.
-Persze tessék.- csodálkozik mindenki, de nem szólnak.- Nos akkor...kérem az osztálykirándulásról összegyűjtött ötleteket!- leül mellém és figyel. Én meg csak mosolygok. De kicsi a világ...
Végigbeszélem Bellával az összes szünetet, és megtudom, hogy az első órában halaszthatatlan dolga volt még a költözéssel kapcsolatban. Elmegyünk ebédelni, mivel én menzás vagyok és Bella is az. Beállunk a sorba és leülünk egy üres asztalhoz, mert a Lujzinak és Vircsinek még franciája, Eninek meg orosza van. Mi meg németesek vagyunk és nincs tanár, nincs helyettesítés se. Elkezdjük enni a húslevest és a spagettit. Majdnem nyami. A húsleves nagyon borsos. Egyszercsak leül valaki hozzánk.
-Sziasztok lányok!- köszön Miki.
-Szia Bátyus!
-Szia Miki!- Erre persze elmosolyodik. Gondolom arra, hogy máris becézem. De most komolyan hívjam Miklósnak? Visszamosolygok.
-Mi a kaja?
-Valami förtelmes leves, ami túl van borsozva és finom spagetti sajttal.- így Bella.
-Na jó. Tanuljunk valami újat: A leves becses neve edd meg leves. Mindig, ha húsleves, vagy tésztaleves van kiírva az csak répából, kevés tésztából, és sok borsból áll.- persze erre csak elröhögik magukat. Szupi. Hm...finom ez a spagetti.
-Köszönjük nagymester a leckét.- szól Bella.
-Szivesen máskor is, gyermekeim.- tovább eszünk.
-Apropó Bella, miért nem láttalak az első órán?- mondja Miki, Bellának. Bella kicsit megdermed, de válaszol:
-Hát...valamit el kellett intéznem még.- Miki gyanúsan méregeti, de megrázza a vállát.
-Végülis te maradtál le Eszti zseniális futásáról...- na igen nem tudja, hogy én ezt már réges rég elmondtam neki...
-Nem baj, majd legközelebb én is futok vele.- kacsint rám Bella. Először rám, majd a hugára néz Miki és hozzámszól.
-Tudja.- én csak szórakozva bólintok egyet, mire felröhög.- Mint két pletykafészek.- erre csak kap egy pofont a tesójától.- Jól van na, bocsi.
- befejezzük a kajálást és elmegyünk a táskáinkért. Vagyis csak én, mert időközben kiderült, hogy Bella még megvárja a bátyát. Most elmegyek Moncsi nagyihoz. Csak pár utcát kell sétálnom, mert nem lakik messze. Bekopogok, majd be is enged. Rögtön elém rak sok-sok palacsintát, mintha csak tudta volna hogy jövök. Hm...Amúgy finomak. Elkezd kérdezgetni, mizus van a suliban. Én elmondom a baratnőimet, meg a ma futott jegyemet. Persze megdicsér.
Megmutatom mit veszünk jelenleg, családról is mesélek, hogy jól vagyunk meg minden. Aztán elkezdem.
-Nagyi. Nincs egy második neved?- erre csak elmosolyodik. Elmondta Anya. Szuper.
-Sejtettem, hogy eljössz hozzám. Miért is kell annyira az a 2. név?
-Hát, azért mert kellene egy jó név a...
-Eszter! Az igazságot.- mégis...Nem mondhatom meg neki. Grr...Luna!
-Itt vagyok a ház fölött.- szuper. Nem tom mit csináljak...Egyszercsak arra leszek figyelmes, hogy nagyi nem engem néz, hanem átnéz a fejem fölött.
-Lát engem hercegnő! Bár most, hogy így elnézem tök olyan mintha...ő volt Sára? What? Most már engem nézett.
-Mi a sárkányod neve? Emlékszem, amikor Fodor tojásából kikelt...- ő az. Tuti.
-Luna.
-Az jó név. Illik rá, hercegnő. Amúgy tényleg én vagyok Sára. Örülök, hogy megismertél Luna.- mondja most már Moncsi nagyi a sárkányomnak. Hallotta?
-Szivesen, Sára hercegnő.- elmosolyodik.
-Amúgy jó fedősztori Eszter.
-Köszönöm. Miért nem mondtad korábban? És miért nekem adtad át a hatalmad? És miért hallod Luna gondolatait?
-Túl sokat kérdezel. Idővel, amúgy is megtudod az összes kérdésedre a választ amúgy. De válaszolok. Azért nem mondtam korábban, mert csak 15-16 évesen jön elő ez a képességed. Előtte mindegy lett volna. Azért adtam neked, mert bár kisbaba voltál, értelmes és okos voltál. Néha még hallottad is a sárkányokat babakorodban. Én meg átadtam a hatalmam neked. Nem olyan félelmetes mint hiszed. A sárkányok kedves kis jószagok és hűségesek. Nagyon. A gondolatosdi, meg azért van, mert Fodor volt az én sárkanyom. Miután megkoronáztak, annak hallottam a gondolatait, akinek csak akartam. Amúgy boldog szülinapot!- azzal átnyújt egy dobozkát. Kinyitom az ezüstös csomagot és...egy triara. Azta. Nem olyan, amit a mesékben láthatunk, vagy boltokban kaphatunk, ez sokkal szebb és nehezebb. Aranyból van és egy-egy ágában, különböző színű gyémántok.
-Ez volt a koronám. Nos. Szeretnél a sárkányok hercegnője lenni?- komolyodik egy mp alatt. Na jó. Látott bennem valamit, ami miatt nekem adta a hatalmát. A véremben van. Nem akarom, hogy csalódjon bennem Sára nagyi. Sóhajtok egyet.
-Igen, szeretnék a sárkányok hercegnője lenni.- olyan határozottan csengett a hangom, pont úgy ahogyan szerettem volna. Sári nagyi elmosolyodik.
-Akkor ezennel átadom neked a trónt.-
Csak a sárkanyok látják és te. Szóval nyugodtan hordhatod fejeden.- a hajamra helyezi a triarát és azt egyből nem érzem.- Na igen. A fésű se árt neki meg nem fog kiesni a hajadból.- csúcs. Tényleg hercegnő lettem? Ez meredek nekem...Megfordulok, mit szól ehhez Luna. Sír. Ennyire meghatódott?
-Büszke vagyok rád. Menni fog, segítek.- hangzik a válasza meghatódottan. Köszönöm. Elmosolyodik.
-Ha bármi gond van, nyugodtan kérhetsz segítséget tőlem. Jut eszembe. Amint elmondod valakinek, hogy a sárkányok hercegnője vagy, megjelenik a korona mindenki számára.
-Köszi.- megölel. Lassan eltávozom.
-Hercegnő, hazarepülünk?
-Nem fognak meglátni minket?- Erre csak felröhög. Kössz...
- A triara átváltoztat téged bármikor, amikor csak akarod, lathatatlanná, a halandók számára.- de jó. Felpattanok a hátára és már repülünk is haza. Útközben rájöttem, hogy már nagyon hozzászoktam, hogy látom a selteket. Csúcs. Leszállunk és bemegyek a házba, majd megírom a leckém. Utána telózom egy kicsit. Messenger, 2-en bejelöltek. Király Bella és Király Miklós. Honnan tudják ezek a nevem???
Átírom Király Bellát Bellára, Király Miklóst Mikire és Havasi Esztert-mindkettőjüknél- Esztire.

Bella: Szia. Bocsi, de leolvastam a neved a tankönyveidről. Mizu?😊
Eszti: Szia. Nem baj. Semmizu. Veled?☺
Bella: Semmi.

Már egy jó ideje beszélgetünk, mikor jön egy másik új üzenetem.

Miki: Szia!
Eszti: Szia. Honnan tudtad a nevem?
Miki: öhm... Amikor elment Bellus mosdóba megnéztem a telóját. Kérlek ne szólj neki erről. Megfojtana.
Eszti: Nem fogok neki nyugi.😊
Miki: Köszi.😙😂😁
Eszti: Szivi
Ezután mindkettőjükkel beszélgetek egészen lefekvésig.