Lassan 1 hónap telt el azóta az eset óta. Külsőleg teljesen megváltoztam, befestettem a hajam feketére és csak fekete ruhákat viselek jó azért néha fehéret is de nagyon ritkán. Nagyon fájt, hogy nem lehet az enyém akit szerettek. Miért kell az életnek ilyen nehéznek lenni-e? Azután a vallomás után egy hétig a szobába zárkóztam senkivel sem beszélgettem. De most muszáj iskolába mennem mert ezen a héten lesznek a szakmai vizsgák. Szuper csak ez hiányzott nekem. Beérve az iskolába azonnal a szekrények felé vettem az irányt. Ekkor a vállamon egy ismerős kezet vettem észre megfordultam és legjobb barátomat pillantottam meg.
- Szia Emma. Na mi van téged is lehet látni az iskolában?-mondta kicsit gúnyosan.
- Szia. Szívesen maradtam volna otthon de anyum elküldött.- mondtam én is kicsit gúnyosan.
- Jól van bocsi csak azért kicsit rosszul eset, hogy még a legjobb barátoddal sem beszélsz. Amúgy mi újság? Látom kicsit megváltoztál.
- Semmi. Hát tudod az emberek változnak rád is ráférne egy kis változás nem gondolod?
- Hát tudod van az akinek ez tetszik.- és itt egy kicsit elpirult.
- Hoppá. Csak azt ne mond, hogy összejöttél Jacksonnal?
- Igen összejöttünk.- ugrándozott örömében. És ekkor megjelent az említett személy.
- Sziasztok.- köszönt majd megcsókolta a barátját.
- Jó van, örülök nektek. Amúgy mióta vagytok együtt?- kérdeztem.
- Lassan egy hónapja.-mondta Mark.- Ami után sírva elszaladtam azután Jackson utánam jött és megbeszéltük a dolgokat és bevallottuk egymásnak, hogy szeretjük a másikat. -mesélte boldogan. Amúgy veled és Rebecával mi van?
Pont csengettek szóval ezt a kérdés sikerült kikerülnöm. Így elkezdtem a terem felé indulni.
- Most sikerült megúsznod de máskor nem úszod meg.- szólt utánam Mark.
A terembe érve rögtön a leghátulra mentem és leültem. Nem akartam elől lenni mert tudom, hogy Rebeca a mellettem lévő padban ül és nem akartam, hogy még jobban fájón nekem. És a terembe akkor lép be gondolataim főszereplője gyorsan rám néz majd leül egy üres padba.
Szerencsémre a vizsgák gyorsan lezajlottak szinte mindent tudtam. Most éppen a nagy fánál beszélgettem Markkal és Jacksonnal.
- A legutóbb nem tudtunk megbeszélni valamit...-kezdette el a mondandóját - azt, hogy mi van veled és Rebecával?- na pont ez hiányzott nekem. De elmondom hisz az a legjobb ha lezárom ezt a dolgot.
- Szóval mi...- éppen szólásra nyitottam volna szám, de ekkor megjelenik Rebeca és leül mellém.
- Sziasztok. Miről beszélgettek? - kérdezte. Legjobb barátom ekkor megszólalt.
- Ja csak arról, hogy...- de ekkor oldalba löktem.
- Ja semmiről csak arról, hogy milyen nehezek voltak a vizsgák.- hazudtam tudom de nem akarok erről beszélni vele.
- Hát nekem nagyon nehéz volt. Nektek, hogy sikerült?
- Nekem elég jól sikerült.- mondtam.
- Emma hagyjad már neked lett az évfolyamban a legjobb.-mondta legjobb barátom.
- Na de visszatérve az eredeti témához miről is beszélgetettek amit én félbeszakítottam.?
- Semmiről...-próbáltam mentegetőzni.
- Nem hiszek neked.- válaszolta.
- Na mi most megyünk mert el kell intéznünk valamint majd találkozzunk még.- mondta legjobb barátom majd otthagytak minket.
- Ez egy kicsit fura volt. Na mindegy jó, hogy ketten maradtunk mert beszélni akartam amúgy is veled.- ekkor az ütőér is megállt bennem.
- Miről akarsz velem beszélni?
- Ami köztünk történt.
- Nem történt köztünk semmi.- nem akarok vele erről beszélni mert nekem ez nagyon fáj.
- De történt és ezt megakarom veled beszélni.-kis szünetet tartott majd folytatta.- Tudom, hogy hogy érzel irántam de... azt akarom, hogy ugyan olyan barátok legyünk mint ezelőtt. Te is tudod, hogy ez csak egy fellángolás és nem érzel így. Csak legyünk újra barátok.
Nem kicsit bántottak a szavai és tudom, hogy ez nem csak múló fellángolás. De ha nem akarom elveszíteni akkor csak barátok leszünk. Habár tudom, hogy ez mennyire fog fájni nekem.
- Rendben, akkor barátok.
- Barátok.
Otthon...
Nem tudom, hogy mennyire fogom ezt a barátság dolgot kibírni de nem akarom elveszíteni mert még mindig szerettem. Tudom, hogy ő soha nem fogja viszonozni az érzéseimet. De akkor minek csókolt meg? Ezt még mindig nem tudom. Gondolkodásom közben elaludtam.
Ennyi lett volna ez a rész. Tudom nem valami jó lett de most nem vagyok valami jó hangulatba szóval ezt nézzétek le nekem. Megpróbálom Rebeca szemszögéből is leírni a dolgokat. Remélem azért tetszett. :)
