A Szerelem Nem Könnyű [ BEFEJEZETT]

36. rész

Első óra irodalom volt, amit az osztályfőnökünk, Mrs. Hamilton tanít. Egyébként Kenzie vissza ült mellém és Matt újra Jack-el ül.

- A mai órán párokban fogtok dolgozni. - kezdte az órát a tanárnő. Azonnal Kenzie-vel egymásra néztünk. - De a párokat én választom ki. - tette hozzá Mrs. Hamilton. A mosoly azonnal eltűnt az arcomról. - Az első pár... - és elkezdte szétosztani a párokat.

- Következő Jack és Kenzie. - a barátnőm egy óriási mosollyal nézett a barátjára. - Utánna Alex és... - gondolkotott el és körbe nézett az osztályon - Elizabeth. - mondta ki végül. Elizabeth-ről annyit kell csak tudni, hogy az osztály strébere és, hogy tetszik neki Alex. És ezt Alex tudja is, aminek egyáltalán nem örül. - Az utolsó pár pedig Loran és Matt. - na még ez kellett. Gondolhatjátok, hogy mennyire örültem. De mégis legbelül egy kicsit örültem, bár jobban örültem volna, ha Alex-el vagy valaki mással kerültem volna egy párba

- A téma amiről beszámolót kell csinálni az, hogy a mai párok hogyan viselkednek egymással. - erről Matt tudna egy egész könyvet is írni, gondoltam magamban. - A beszámoló 10 oldal legyen. Köszönöm és az órának vége!

A következő órák hamar elteltek. Végre már mehetek haza. A szüleim dolgoznak, Lukasnak még be kellett menni a modell ügynökséghez, szóval egyedül lehetek otthon.

- Loran várj. - rántott ki a gondolatmenetemből egy hang. Megfordultam és Matt volt az. - Szia. - mosolygott rám.

- Szia. Mit szeretnél? - kérdeztem meg tőle.

-  Azt, hogy neked mikor lenne jó elkezdeni írni ezt a beszámolót?

- Nekem ma megfelel. Nálam négykor? - tettem fel a kérdést.

- Jó, akkor négykor nálad. Szia. - köszönt el.  Remélem, hogy négykor már Luk is otthon lesz, mert Matt biztos most is magyarázkodni akar majd, talán Ő mást is akar.

Mikor végre már otthon voltam lecseréltem a ruhám egy kényelmes otthoni ruhára.

Utam ezután a konyhába vezetett, ahol csináltam magamnak szendvicset, amit a nappaliban el is fogyasztottam. Felmentem a szobámban és levittem a sulis táskám a nappaliba és elkezdtem megcsinálni a házit, hogy előbb végezzek vele. A nagy „tanulásom" a telefonom pittyegése zavarta meg. Amint megláttam, hogy ki is írt, valamilyen okból fogva, egy óriás mosoly ült ki az arcomra.

Alex 😎:
Szia, mizu?? ❤

Loran👸:
Sziaa, semmi. Veled? Mit csinálsz?

Alex 😎:
Velem se. A szomszéd kisfiára vigyázok... 😑

Loran 👸:
Szegény kisfiú 😂😂

Alex 😎:
Nagyon vicces vagy 😒😒 Miért te mi jót csinálsz??❤

Loran 👸:
Én képzeld tanulok

Alex 😎:
Akkor jó tanulást ❤😘 És örülsz h az irodalom házit Mattel csinálod??

Láttam magam előtt, hogy Alex forr a dühtől, hogy én és Matt együtt csináljuk a házit. Biztos, hogy Alex annak örült volna, hogy ha vele csinálom. Én is annak örültem volna, de egy kicsit örülök, hogy Mattel csinálom.

Loran 👸:
Szerinted??? Nem.

Alex 😎:
Aha, értem. Na de én megyek mert el kell mennem Peter-nek fagyit venni. Jó tanulást, Szia 😘😘❤❤

Loran 👸:
Oké, Szia 😊😘

A házi megírása után egy kicsit néztem a tv-t. Épp a Harry Potter ment, amikor megszólalt a csengő. Megnéztem hány óra. 16:00. Akkor Matt jött. Vettem egy nagy levegőt és mentem kinyitni az ajtót.

- Hello. - köszöntem Mattnek.

- Helló. - nézett végig rajtam, majd beharapta alsó ajkát.

- Gyere be. - invitáltam be.

- Egyedül vagy itthon? - ment be a konyhába.

- Ja. Kérsz valamit inni, enni? - fordultam feléje.

- Egy pohár vizet elfogadnék, köszi. - mosolyogott rám. Már érezem, hogy valami rossz fog történni, amit én 100%-ak, hogy megfogok bánni. Egy kérdés már nagyon régóta ott van a fejemben, amit már meg akarok Matt-től kérdezni. És erre a kérdésre tőle akarom hallani a választ.

- És, hogy vagytok Emmával? - tettem fel a kérdést. Felnéztem Matt arcára és a megkönnyebbülést láttam rajta.

- Szakítottam vele. - mondta egyszerűen. Amint meghallottam örültem legbelül, de fordult a kíváncsiság, hogy miért. Bár erre is tudom a választ.

- És miért? - kérdeztem tőle halkan.

- Ezt te jól tudod. - állt fel a székről és jött közelebb hozzám. Egyik kezével végigsimított az arcomon, amitől kirázott a hideg. - Szeretlek. - suttogta ajkaimra. Közelebb hajolt és megéreztem ajkait az enyémeken.