A szenvedély viharában [ÁTÍRÁS ALATT]

4. rész - A harc rossz gazda

Amióta elkezdődött a suli, már két hét is eltelt. Szinte a mindennap egyformán telt. Emmával szórakoztunk, Pameláék az eszüket játszották Kathyvel, de természetesen a fiúk szóvá tétele sem maradhatott el. Emma folyton Martinnal piszkálgat, így én őt pedig Jamessel.

Ma, amikor elindultam a gimibe, kivételesen is egymagam bandukoltam. Általában Emmával kettesben megyünk, de ezúttal nem. Azt mondta, hogy ott találkozunk, így hát... úgy volt ahogy közölte. Ám ez a reggeli beszélgetés máshogy telt, mint ahogy megszoktuk...

- Blanca, képzeld el! - rohant oda hozzám kissé ijedten, egyben haragosan.

- Elképzelem, de micsodát? - vágtam értetlen fejet, miközben az előttem levő lány vállaimnál fogva rángatott. Válaszként csak egy irányba mutatott, ahol egy rózsaszínre festett hajkoronájú lány véltem felfedezni... - Ramonah... ő meg mit keres itt?!

- Fogalmam sincs, de tuti semmi jót... - általában Emma érzékei nem csalnak. Továbbá Ramit ismerve, garantáltan nem azért van itt, hogy csak a falat bámulja. Szerencse, hogy általánosban külön osztályba jártunk vele... de sajnos egy generációba.

Miután becsengettek, Emmával szokásosan a terembe vettük az irányt. Vártuk Helen nénit, ugyanis, mint minden szerdát, ezt is matematikával kezdjük.

- Jó reggelt gyerekek! - nyitotta ki az ofő az ajtót, hónalja alatt tartva füzeteit - A mai nap, ismét bővülni fogaz osztálylétszáma! Kérem, köszöntsétek Ramonah Hill-t! - ebben a pillanatban lépett be, haját hátra dobva az új osztálytársunk. Oké, hogy Emmát a 9.b-be akartam rakni, de Rami mehet nyugodtan az A-sokhoz...

- Szia, Ramonah - köszöntek neki egyszerre a fiúk fütyülve, és néhány lány.

Helen néni Renson mellé ültette, mivel nem volt padtársa. Ez eddig a legreálisabb döntés, ugyanis mink, akik ismerjük őket, tudjuk, hogy ők járnak már hetedik óta. Drágalátos Ramonah is csípőt rázva, mosolyogva haladt a pasija mellé.

Mondjuk úgy, hogy még el nem érkezett a mai tornaóra, fel sem tűnt, hogy egy kurvával több van az osztályban. Nyilván ők is kurvának tartanak minket Emmával, szóval.. 

- Tanár úr, fáj a hajam. Sajnos nem bírok ma tesizni! - mondta sajnálkozva Greg tanár úr előtt.

- A hajad nem bír fájni! - tette csípőre kezét a tanár, utalva erre, hogy nem szereti az ilyen fajta kifogásokat. Nem lenne egyszerűbb azt mondani, hogy megjött?

- Úgy értem a lábam, ez a magas sarkú megfájdítsa ám a lábat. Ha tudná milyen fárasztó egy olyan lánynak lenni, aki mindig tetszik az összes fiúnak...

- Ramonah.. lehet, hogy a régi sulidban könnyű volt kilógni a torna alól, de itt az ilyesmi nem kívánságműsor! Szóval irány öt kört futni! - vonszolta össze szemöldökeit, majd idegesen küldte Ramit hozzánk. Mi csak Emmával összenevetve szórakoztunk rajta. Mellesleg... minek hord magas sarkút, ha fáj tőle a lába?