7. rész - Betegség, gondolatok hátán

49 5 4
                                    

Reggelire mentateát ittam, és gyors írtam egy üzenetet Emmának, hogy ma nem tudok menni suliba a betegség jóvoltából. Fájlaltam, hogy nem mehetek suliba. Mások általában örülnének ennek, én viszont nem. Szívesebben lennék a barátaimmal, nem utolsósorban a tananyaggal sem akarok lemaradni, aztán csak pótolni kell.

A szobámon kívül nem igazán voltam máshol, főként az ágyamban lábadoztam. S akkor is, csak akkor léptem át a szobám küszöbét, ha mellékhelyiségbe kellett mennem.

Épp szunnyadtam, mikor két kezet éreztem meg magamon. Biztos csak a szüleim azok.

- Szia Blanca, ébren vagy? - hallottam meg halk hangját

Deze afbeelding leeft onze inhoudsrichtlijnen niet na. Verwijder de afbeelding of upload een andere om verder te gaan met publiceren.

- Szia Blanca, ébren vagy? - hallottam meg halk hangját. Meglepődtem rajta rendesen, hogy Martin az.

- Most már igen - dörzsöltem meg fáradtan a szemem - Szia Martin, hogy kerülsz ide? Nem a suliban kéne lenned? - tornáztam fel magam ülőhelyzetbe.

- Ott voltam. két óra van, tehát már vége van. Emma elnavigált ide hozzád, hisz gondoltam... - tartott egy kis szünetet - nem szeretnél lemaradni - mosolygott.

- Köszi - csillant fel a szemem, majd táskájából kivéve füzeteit és könyveit, átmásoltam mindent amit ma írtak, az elméletektől kezdve a házikig.

Úgy félóra múlva befejeztük.

- Na és, hogy érzed magad? - kérdezte, miközben vissza rakta holmijait a tatyójába.

- Sajnos eléggé betegnek... nagyon megfáztam - mondtam szomorúan, félrehúzva a szájam szélét.

- Sajnálom... miattam lettél beteg. Nem kellett...

- Ami történt, megtörtént. Ne hibáztasd magad, hisz én is közbejátszottam. Felejtsük el - vigyorogtam az előttem ülő fiúra.

Ebben a pillanatban kopogtattak a szobaajtómon. Martin odapattant, s kinyitotta. Erre nem számítottam.

- Szia Renson, mit akarsz? - kérdezte Martin, talán egy kicsit hanyagul.

- Ó, szia Martin - köszönt vissza meglepetten Renson - Én csak.. hallottam, hogy Blanca beteg.. így gondoltam meglátogatom.

- Aha.. értem. Hát.. gyere be - nyitotta ki tágasabbra az ajtómat, majd a szőke fiú odaült hozzám.

- Szia, Blanca, hogy érzed magad? Sajnálom, hogy beteg lettél.. khmm khm.. - köhintett, majd Martin felé biccentett, ki meglehetősen rosszkedvűnek tűnt.

- Jobban voltam, még nem állítottál be, köszönöm kérdésed. Most, ha megbocsájtasz... pihenni szeretnék.. - fordítottam el tőle a fejemet.

- Rendben, csak szeretnék mondani valamit, amit a suliban nem sikerült. Szóval azt szeretném...

- Renson, hallottad Blancát! Pihenni szeretne, szóval a legkevesebb az lenne, ha békén hagynád! - fogta meg Martin a vállainál, majd kipenderítette.

A szenvedély viharában [ÁTÍRÁS ALATT]Waar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu