-Wáááh- zúgtam le a lépcsőn az életem értelméhez- Nem hiszem el! Végre! Már azt hittem öreg macskásnéniként halok meg, 69 sziszával mire ideér!-futottam az ajtóhoz , hogy kinyissam és végre birtokolhassam azt ami az enyém.
Ahogyan egy gepárdot megszégyenítő tempót felvéve kissebb nagyobb sikerekkel szlalomoztam a még ki nem nyitott kartonok között , amikbe 1 hónapja belepakoltam mindenem , hogy elszökhessek régi otthonom fullasztó emlékeket idéző falai közül. Ahogy kerülgettem a dobozokat ,magamat nem meghazuttolva belerúgtam az egyiknek a sarkába, igen pont annak ami olyan magas akart lenni mint egy torony , simán át lehetett volna keresztelni "kartoni ferde torony"-nak. Amikor szembesültem a problémával , miszerint a rengeteg személyes holmim éppen lavinaként készül rázúgni a mikulássapiba gyömöszölt kócos, barnás hajamra, Michael Jackson módra tértem ki előle, hagyva a lendületemnek,hogy tovább repítsen az ajtómig. A saját házikóm nyílászárójáig.
Megragadtam a kilincset és úgy csaptam ki az ajtót mintha ezen múlana az, hogy mostantól az emberiség "kecsöpnek" vagy "kecsapnak" ejti ki a paradicsomos szósz nevét. Akkor megpillntottam...
Namaste🙏🏿🎅🏿
Üdvözlök minden erre kóborló magányos lelket aki vette a fáradságot, hogy benézzen.🖤
Ez egy kis kóstoló volt, nem , nem a borsófőzelékből , hanem abból , hogy én milyen hittérítő , istenkáromlást fogok összehordani szabad perceimben kedves esetleges jövőbeli olvasóimnak👌🏿
Ha érdekel jelezd azzal, hogy megnyomod a betlehemi csillagot a bal alsó sarokban , illetve a véleményeket is szívesen fogadom ,mivel ez lennne az első story amibe kedves anonim fantársam bátorításával belekezdtem💕
YOU ARE READING
Várj meg! (LASSAN FRISSÜL)
Fanfiction"-Pfú- fújta ki a bennt tartott levegőjét Louis.- Azt hiszem te ütköztél Mendessel..." Warning Lassan frissül. ÚGY ÉRTEM IGAZÁN, NAGYON LASSAN. Első könyvnek csúfolt szerencsétlenkedésem, szóval nem vállalok felelősséget az esetleges agyhugykövesedé...
