🐱Jimin szemszögéből.
/Másnap reggel 7 óra./
Úgy ébredtem fel, hogy azt se tudtam hol vagyok. Vagy hogy fiú-e vagyok vagy lány. A fejem kibaszottul fájt. Olyan volt mintha másnapos lennék. Felültem az ágyban, amit rögtön meg is bántam, mert szörnyű fájdalom hasított a derekamba. Mi a faszom történt velem???!!! Aztán oldalra néztem, ahol megláttam, az édesen alvó Jungkook-ot.
Nem akartam felébreszteni, ezért halkan kiakartam osonni mellőle, de nem sikerült. Ugyanis felébredt.
-Hova szöksz?-kérdezi álmosan, rekedt hangon.
-Csak a WC-re. -füllentettem kicsit.
-Folyosó végén balra a 2 ajtó. -mondta, majd átfordult a másik oldalára.
Amikor vissza értem, már egy friss és üde Jungkook-al találtam szemben magam.
Egy szál törölközőn kívül semmi sem volt rajta. Úristen!!! Mi lesz ha leesik róla??
Észre vette hogy bámulom, mire egy perverz félmosoly bújt meg az ajka szegletében.
Elpirultam a pillantásától... Éreztem ahogy a vér az arcomba szökik, és vörösre festi azt.
-Jiminie.-sóhajtotta,mire ijedten ugrok meg.
-I...Igen??-Klassz..már dadogok is... Tök jó...
-Miért néztél az előbb annyira? Valami furcsát láttál rajtam?-kérdezi,tettetett értetlenséggel.
-Nem...Semmi.-mondtam, majd hátat fordítok neki. Közelebb sétál hozzám, majd hátulról átölel. Azt hittem a szivem kiugrik a helyéről.
-Köszönöm. -suttogta alig hallhatóan.
-Mit?-néztem rá.
-Hogy vagy nekem! Hogy van kiért élnem. Hogy megkaptam azt akire 3 hónapja áhítozom. Akiről 3 hónapja álmodom. -mondta, majd szorosabban ölelt.
-A tegnapi után...csak még jobban magadhoz láncoltál...Ugye tudod? -kérdezte mosolyogva, majd a nyakamba csókolt.
-Jungkook...-szóltam halkan.
-Igen?-kérdezte,majd megfogta a kezem.
-Éhes vagyok.-mondtam, mire ő nevetni kezdett.
-Akkor együnk.-mondta vigyorogva./reggel 10 óra/
-Jimin... Szeretlek! Teljes szívemből!-suttogta mire bennem még a vér is megfagyott, meglepedtségtől.
-Én is téged Jungkook!💜-mondtam, mire ő megfogta a kezem. Attól a perctől semmi sem volt már ugyan az. Boldog vagyok. De Jungkook nélkül, már nem lenne semmi, amitől boldog lennék.
Megreggelitünk,azután felmentünk még egy kicsit a szobába pihenni. Nem szóltunk semmit, csak feküdtünk szótlanul...élvezve a másik ölelő karjait. A teste melegét. Az egyenletes lassú légzését.Olyan volt ez a pillanat, mintha csak mi ketten lennénk a világon. Senki és semmi. Csak mi ketten!Éreztem hogy a szem héjaim kezdenek nehézzé válni,rögtön ez után el is aludtam.
🐇Jungkook szemszögéből.
-Szeretlek Jimin!-suttogtam, mire a halk szuszogó hangot hallva, sejtettem hogy elaludt.
Megpusziltam a fejét,majd szorosabban öleltem magamhoz. Nem engedem el...Soha!! Ő már az enyém! És ha valaki megpróbálja elvenni tőlem, az csúnya halált fog halni!
Jimin körülbelül olyan este 7 órakkor kelt fel. Direkt nem keltettem fel, hogy ma is itt tudjon aludni velem.
-Ahhjj Jungkook-ah.-nyafogta az én kicsi szerelmem,álmosan a szemét dörzsölve.
-Miért nem keltettél fel? Ma haza kellett volna mennem. Anya már biztos aggódik miattam. Fel kell hívnom, hogy ma mégsem megyek haza. De holnap délután haza kell mennem. -mondta, majd elő vette a telefonját, és az anyukája számát tárcsázta.
Miután lerakta a telefont, vissza jött hozzám a ágyba, és lefeküdt mellém. Átöleltem, mire ő hozzám bújt,mint egy kicsi cica.
-Nem vagy éhes?-kérdeztem, mire ő bólintott hogy igen, éhes.
-Akkor gyere menjünk enni.-mondtam,majd lementünk a konyhába.
Akárhányszor rá csak ránézek, folyton piszkos dolgok jutnak eszembe.Főleg a tegnapi után. Úristen!! "Jungkook bazdmeg!! Fejezd be!! Nem támadhatod le csak úgy!! Viselkedj te idióta!"-szídtam meg magam,majd a tűzhelyhez léptem és meggyújtottam.Megmelegítettem a vacsoránkat majd leültünk az asztalhoz enni.
-Jimin... -szóltam oda neki.
-Hmm?-kérdezte majd újabb falatot tett a szájába.
-Vacsi után lefürdünk...Utána lehetne azt,ami tegnap este volt?-kérdeztem reménykedve, mire Jimin fuldokolni kezdett. Gyorsan felálltam az asztaltól és elkezdtem gyengéden ütögetni a hátát, nehogy megfulladjon. -Na! Jimin! Nehogy meg fulladj itt nekem!- mondtam ilyedten, mire abba hagyta a köhögést.
-Mire gondolsz?-kérdezte rekedten a köhögéstől.
-Lefeküdnél velem még egyszer?-kérdeztem, majd leguggolva mellé, megfogtam a kezét, és komoly tekintettel néztem,elsötétűlt iriszeibe.
-Nem tudom Jungkook...olyan... furcsán érzem magam olyankor..
és olyan mocskos dolgokat teszel velem. -mondta lehatjott, vérvörös fejjel.
-És nem érzed jól magad olyanok? Nem esik jól amit teszek veled?-kérdeztem kihasználva a zavarát.
-De igen...Csak...-"ahhh istenem! Olyan kis cuki!!"
-Csak mi?-kérdeztem mosolyogva,és kicsit megszoritottam apró kezét.
-Csak...Csak...olyankor úgy érzem, hogy...valahol egy másik világban vagyok.-suttogta lesütött szemekkel.
"Istenem!! Mindjárt megzabálom!!!"
Megsimogattam az arcát, majd közelebb hajolva hozzá, egy apró csókot hintettem húsos ajkaira.
-Gyere, menjünk fürdeni.-mondtam,felkapva az ölembe,
/menyasszonyi pózban/
felvittem az emeletre a fürdőszobába.
-Zuhanyozni akarsz vagy engedjem meg a kádat??-kérdeztem,mire ő csak mutatott a zuhanyra.
-Egyedül szeretnék fürdeni.-mondta Jimin, mire én kissé szomorú lettem. De tiszteletben tartottam a döntését.
-Rendben.Viszek be neked tusfürdőt és törölközőt.-mondtam majd bementem a szobába, és kivettem a szekrényből a cuccokat.
Mire vissza értem, egy meztelen Jimin-nel találtam szemben magam. Ahogy végig folytak a testén a vízcseppek...behunyva a szemeit betúrt vizes tincseibe... maga volt a megtestesült tökéletesség. Már lassan fél órája bámulom,aztán észre is vette. Hirtelen megugrott, ilyedten maga elé kapta kis mancsait.
-Jungkook...mióta állsz itt?-kérdezte, majd újra a hajába túrt. Én meg csak álltam ott megbabonázva, mint aki megbolondult.
-Körülbelül úgy egy fél órája. -mondtam, majd közelebb léptem, és letettem a törölközőt és a tusfürdőt a szennyes kosárra.
Mivel csak egy rövid nadrág volt rajtam,könnyedén levettem, majd beléptem a víz sugár alá. Háttal állt nekem.
Ilyedten húzódott az egyik sarokba,de én magamhoz húztam,és szorosan átöleltem.
-Tudom hogy egyedül akartál fürdeni, de ennek a látványnak nem tudtam ellenállni.Bocsáss meg.-mondtam,majd simogatni kezdtem az oldalát.
-Jungkook...kérlek...-suttogta, majd a fejét a vállamra hajtotta.
-Mit szeretnél édesem?-kérdeztem rekedten,majd lejjebb csúsztattam a kezem, és rá fogtam arra a drága kincsre.
-Ahh...-sóhajtott fel, majd megfogta a kezem.
-Fürödjünk meg, majd utána folytatjuk amit elkezdtünk.-mondtam,majd amilyen gyorsan csak lehetett, megfürödtünk, és már vittem is befelé a hálószobába. Aznap éjjel minden másképp volt.
Nem siettem el semmit.
Végig csókoltam minden egyes porcikáját. Éreztem hogy mit szeretne...és az szerint csináltam mindent.
Egyszerűen nem tudok betelni vele.
A hátamra feküdtem.
-Térdelj fölém. Fordítva. Mármint hogy a hátsód erre legyen én felém.-mondtam, mire ő meg is tette.
-Most pedig kezd elszopni.-csinálta is szorgalmasan amire kértem. Csak azzal nem számolt, hogy én sem fogok lustálkodni addig.
Lehúztam a csipőjét a számhoz, majd rányaltam a pici rózsaszín lyukacskára.
-Ahhh...-sóhajtotta meglepetten,majd felkapva a fejét, kiengedett a forró ajkai közül.
-Mi a baj Kincsem??-kérdeztem, majd rögtön ez után bele nyomtam a nyelvem abba a rózsás forró szűk lyukba.
-Ahhhh...Kookie!!-nyögött fel, majd remegni kezdett a lába.
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^Hát itt a következő rész...
Remélem tetszett ha már elolvastad.
Ha tetszik nyomj rá egy csillagot⭐! Köszönöm szépen. 😍😍😘😘😘😊😊😊☺☺☺By:Tomoe19970830
YOU ARE READING
Érted élek!❤🔐/BEFEJEZETT/
RomancePark Jimin! Csak egy hétköznapi srác. Olyan mint a többi! Jimin nem ismerte az apját. A szülő falujukból elköltöztek az anyjával egy nagyobb városba. Szerette a város könyvtárát. Így találkozott Jeon Jungkook-al! És innentől gyökeresen m...