a Hold és a Csillagok / Steve Rogers

"Mia"

Idejekorán, még mielőtt Natasha ajkait egyetlen szó is elhagyhatta volna, Steve rávilágított újdonsült problémájára. Női ruhára volt szüksége. Leélt évei alatt rengeteg furának titulált mondat csúszott ki a száján, ezt azonban a maga kategóriájában győztesnek érezte.
Hatalmas kő esett le a szívéről, miután az egykori orosz kém magára hagyta őt, mondván, ne aggódjon emiatt. Elmondhatatlan hálát érzett, amiért társa levette róla ezt a terhet.
Ráérős léptekkel vonult át a konyhába. Türelmes várakozása közepette, kihasználta azt a néhány percet, míg Romanoff helyette tevékenykedett és ő maga a teakészítés nemes hagyományának ápolásába fogott.

- Kö... - Kezdett bele a heves köszönetnyilvánításba, mihelyst megpillantotta a feladatával végző nőt, ám a vörös nem esett bele ugyanabba a hibába, mint korábban. Nem akarta még az esélyét se megadni annak, hogy Mr. Mindenkitmegvédek Kapitány átvegye a beszélgetésük irányítását. Ki tudja, ha rajta múlna, talán az időjárás lenne a központi témájuk.
- Ezt nem csinálhatjuk sokáig, Steve! - Szögezte le határozottan. Számára ez vitán felül állt.
- Teát? - Érdeklődött udvariasan a megszólított.
- Most nem kérek. - Válaszolt, ezzel rögvest lezárva eszmecseréjük ezen mellékszálát. - Komolyan mondtam az előbbit és tudod, hogy igazam van!
- Az igazság szubjektív, Nat. Nem ismerünk minden részletet. - A konyhapultra könyökölve, higgadtan kortyolt bele az italába.

- A lány nem is akarja, hogy megismerjük, ami már önmagában elég gyanús... - Kezdett bele. - ... Robert viszont a maga ütnivalóan tapló módján, de jórészt ésszerűen érvel és akárhogy nézem, eddig felé billen a mérleg.
- Robert? - Meglepve kapta felé a tekintetét. Ő lemaradt a bemutatkozásáról. ~ Úgy tűnik, nem csak külsejükben, hanem nevükben is emberiek. ~ Ennek fényében nem értette, mire fel az a töménytelen gyűlölet a katonában irántuk. Egyelőre semmi olyat nem látott bennük, ami ne arra utalt volna, hogy ők maguk is emberek volnának.
- Képzeld, az egyiküknek még neve is van! - Fűzte hozzá Natasha, cseppnyi szemrehányással a hangjában, mintha a szőke tehetne az űrlány névtelenségéről.
- Egész biztosan nehéz napja volt és rengeteg minden áll mögötte, ami...
- Steve! - Szakították félbe a mondat kellős közepén. - Sejtem, kit látsz benne, de ő nem Bucky. Az ő esete teljesen egyedi volt. Ráadásul ott legalább az egyikünk ismerte az igazságot. Vakon követtelek, de ne várd, hogy ugyanezt megtegyem egy ennyire nyilvánvaló helyzetben.
- Nyilvánvaló lenne? - Vonta fel a szemöldökét.

- Beszéltem a csendkirálynővel. - Közölte, mellkasa előtt keresztbe fonva karjait. - Még amikor összeszedtük a parkolóházban. Megkérdezte, mi lesz a sorsa akkor, ha kiderül a bűnössége. Azóta meg se mukkant. Nem érdekes? Nem elég egyértelmű, hogy azért hallgat, mert sáros és tudja, ha elmondja mit tett, átadjuk a sajátjainak?
- Érdekesnek érdekes, de ez még nem bizonyít semmit. Sok foroghat kockán, ezért jól át kell gondolnunk, mit lépünk. - Annak ellenére, hogy a körülmények megkívánták volna, a Kapitány nem mert ilyen korán döntést hozni az ügyben. Nem ismerte az idegenek törvényeit. Félt, talán valami apróság miatt ítélnék halálra a lányt, aki esetleg a sokk hatására vált átmenetileg némává, nem pedig azért, mert hatalmas bűn terhelné a lelkét. Ezt egyszerűen nem hagyhatta. Dacára a szóban forgó személy körül lebegő rengeteg kérdőjelnek, valamiféle enyhe felelősségérzet volt benne kialakulóban az irányába. Túl védtelennek, túl esetlennek, túl elveszettnek tűnt ahhoz, hogy ne akarja a szárnyai alá venni.
- Jóval több forog azon a bizonyos kockán, mint azt gondolnád. Úgyhogy nagyon hamar találd ki, mi fontosabb neked. A Föld biztonsága, vagy valaki, aki még arra se képes, hogy kinyögje, miért menekül. - A hajdani ügynök nem volt rest választás elé állítani a férfit.
Steve ajkait ezúttal nem válasz, hanem hangos sóhaj hagyta el. Tökéletesen tisztában volt vele, Natasha szavai jogosak. Minden egyes perccel, órával és nappal kockáztat.  Nem kevesebbet, mint a Földön élő emberek biztonságát. ~ Senki se tudja, honnan jött, de a katonák idáig követték. Ha ennyire komoly a helyzet, előfordulhat, hogy a védelmezésével kiprovokálunk egy háborút. ~