Dream or reality?

A szerencsés szám

- …és akkor most kihúzzuk a szerencsés számot! – szólt Jennie és odalépett a dobozhoz, melyben a koncert jegyek sorszámai voltak. Pislogni és levegőt venni is elfelejtettem, ahogy az énekesnő belenyúlt a dobozba, és turkált a papírok között. Végül mosolyogva kihúzta azt az egy kis fecnit, amelyik valamelyik Blink életét képes megváltoztatni. Leolvasta magában a számot, majd körbe fordult a színpadon, hogy húzza az időt és egy kis feszültséget keltsen. Természetesen ezt mind végig mosolyogva, ami miatt képtelenség volt rá haragudni. Az egyik kezemmel szorosan fogtam a Blackpink-es lightstick-em, a másikat pedig ökölbe szorítva vártam, hogy mi lesz az a szám. A sajátomat kívülről tudtam. 11243… Ezt mondogattam magamban folyamatosan. A 11 24 a húgom születésnapi dátuma, a 43 pedig apukám kora, így ezt a számot mindenképpen sikeresnek könyveltem el magamban.
- Tehát a szerencsés szám… – szólalt meg hirtelen Jennie, majd visszaszámolt és a Blackpink tagjai egyszerre kiáltották az öt jegyű számot. A fülem csöngeni kezdett és csak a saját szívdobogásom hallottam, ahogy mindenki forgolódni kezdett és szemükkel a szerencsés nyertest keresték, aki… aki én voltam. Min Chanyun, aki a Blackpink megalakulásától kezdve hatalmas Blink és már már az első számú rajongó.
Hirtelen Jennie újra kimondta a számot és a többiekkel együtt ő is kíváncsian forgolódott. Könnyes szemekkel, és remegő hanggal kiáltottam fel.
- Enyém a szám!! – mondtam, mire a körülöttem lévők, egy emberként fordultak felém. Néhányan irigy pillantással meredtek rám, míg mások sorban kiabáltak le a színpadra, hogy „Meg van a nyertes”. Mire a hír lejutott, addigra engem megtalált az egyik hosztesz, és elkérte a jegyem, hogy tényleg az volt e. Én meredtem néztem magam elé, mert mi van, ha az izgalomtól félre olvastam? Vagy mi van, ha félre hallottam a számokat, mindkétszer? Felnéztem a fiúra, aki visszanézett rám és mosolyogva bólintott. Könnyezve kaptam a szám elé, mire ő megfogta a vállam és finoman a színpad felé kezdett vezetni.
A Blackpink tagok már mosolyogva vártak a lépcsőn, majd mikor odaértünk, Jisoo megfogta a kezem, és felsegített a színpadra.
- Mi a neved? – kérdezte mosolyogva.
- Min… Chanyun. – mondtam ki erőtlen hangon. Jisoo a szájához emelte a mikrofont.
- Min Chanyun, a szerencsés nyertes, aki egy hetet eltölthet a Blackpink-kel, nem máshol miint… – húzta el egy kicsit a végét.
- A Blackpink Housban! – kiáltották a tagok egyszerre, mire mindenki ujjongani és visítozni kezdett, én meg csak ott álltam könnyes szemekkel és a sokktól még sírni is elfelejtettem. Hirtelen meg hallottam a Ddu-Du Ddu-Du-t.
- Egy kis ráadás a legjobb rajongóknak a világon! – kiáltotta el magát Lisa, amit hatalmas ováció fogadott. Ekkor Jennie elkezdett rappelni, én meg automatikusan, ugyanezt tettem, megfeledkezve arról, hogy a színpadon állok. Ugráltam és rappeltem Jennie-vel együtt, aki ezt meglátta, odajött hozzám, átkarolt és elém tette a mikrofont, én meg ügyelve arra, hogy ne égjek le a Blackpink előtt, folytattam, és csak úgy daráltam a sorokat. Jennie nagy szemekkel, mosolyogva nézett rám. Mikor vége lett a résznek, Jennie mikrofonját Lisa-jé váltotta fel én meg gondolkodás nélkül folytattam. A lány megfogta a kezem és átadta bele a mikrofont, és mikor elfogadtam ő ugrálni kezdett, én meg mosolyogva néztem őt. Szemeim tovább siklottak, és az egyetlen olyan tagot kerestem, akivel eddig még nem kerültem kapcsolatba. Aki néhány másodpercen belül, ha én abbahagyom a rappelést, ő énekelni fog. Nem kellett sokáig keresnem, egyenesen felém sétált Rosé, és pillanatok múlva már ő énekelt, azzal a csodálatos hangjával. Ámulva néztem, ahogy ott áll előttem és a szemeimbe nézve énekel, majd elfordult és a Blink-eknek kezdett integetni, akik visítozva viszonozták ezt és magasra nyújtott telefonokkal vették a koncertet.

Itt is lenne az első rész! Nagyon remélem, hogy tetszett és, ha igen akkor kérlek like-oljátok, mert onnan tudom, hogy biztosan tetszett nektek!
Byee Blinkuu~~