A szenvedély viharában [ÁTÍRÁS ALATT]

14. rész - Lebuktunk

- De áruljátok már el, hogy milyen csapdát csináltatok! - parancsolt a többiekre Renson.

- Rájöttünk, hogy ha Kathy hangját elmásítjuk egy kicsit, pont úgy hangzik, mint Miss Eva hangja! Tökéletes átverés! - jelentette ki nevetve Emma.

- Ez király! Tökéletes egy telefonos átveréshez! - nevetett Martin.

- Igen, mi is erre gondoltunk. A telefonszáma pedig fent van Facebookon - szólt Pamela - De elég mielőtt belevágnánk.. ti jutottatok valamire?

- Elmentünk Helen nénihez, ki elmondta a véleményét az elgázolójáról. S rögtön Mr. Tom már terelt is minket ide vissza - válaszolt Aria.

- Hmm... érdekes - ebben a pillanatban Mr. Tom ismét a telefonját kezdte nyomkodni az udvarközepén - Srácok, itt a tökéletes alkalom! - majd megcsörgette a telefont, s kihangosítva a adta Kathy kezébe.

- Jó napot Mr. Tom! Tájékoztatom magát, hogy a 9.b osztályba mára már nem kell tanítani - szólt bele a telefonba, s meg kell mondjam.. tényleg tökéletesen utánozza az igazgatóhelyettes hangját.

- Szép napot Miss Eva! Komolyan? Nem úgy volt, hogy ma pont két matek órájuk lesz a látogatás miatt?

- Oh.. Tessék? Ja, de.. úgy volt eredetileg, de változott, mivel... mivel a gyerekek a sétától kifáradhattak!

- Értem... Akkor rendben van! - ekkor mindenki elkezdett örülni, mert a csöppeszünk nem lehetett a helyén.. ugrándozva éljeneztünk.

- Mi ez az éljenzés a háttérben Eva?

- Öhm... az irodán éppen itt egy gyermek, és zenét hallgat! - ekkor Mr. Tom az udvarban észrevett minket...

- Jaj, ennek nem lesz jó vége! - súgta Isa nekem.

- Jól van akkor! Megyek és közlöm az osztállyal a hírt. Viszont hallásra! - és letette, miközben Kathy kezéből kivette Emma a telefont.

- Figyeljetek! Mr. Tom felénk tart! - szólt feszülten, a közelgő tanár felé pislantva. A telefont észrevehetetlenül csúsztatta a farzsebébe, függetlenül, hogy az Kathy telefonja.

- Sziasztok gyerekek! Miss Eva az imént szólt, hogy elmarad az utolsó órátok! - állt meg előttünk cowboy pózba.

- Ohh.. igazán tanár úr? - mondta meglepetten, mosolyogva Pamela, mintha nem tudnánk semmiről.

- Igen, de aztán valami feltűnt! - köszörülte meg a torkát, mi pedig nyeltünk egy nagyot - Mintha Miss Eva hangja, hasonlított volna Kathy hangjához... ráadásul nem is a helyettes telefonjáról hívtak fel - ez kiment a fejünkből...

- Komolyan Tanár úr? - kérdezte ijedten Kathy.

- Igen, úgyhogy gyermekeim! Szóval tudom, hogy nem kedveltek.. de vagy megbékéltek velem szemben, vagy kéntelen leszek összehívni egy szülőértekezletet! - ordított le minket Mr. Tom, majd elment.