who are you? ~ jikook | ✔

13. fejezet

- Nem szeretnék menni Jihyun - ráztam meg a fejemet már sokadjára, amikor haverom közölte, hogy este Yoongihoz vagyunk hivatalosak.

- Jimin miatt, komolyan? Az sem biztos, hogy ott lesz. - sóhajtott fel, majd becsukta szekrénye ajtaját és várakozóan pillantott rá.

- Biztos, hogy ott lesz - vettem kezeimbe a matek cuccomat.

- Már eltelt egy hét és semmi sem történt. Nem keresett, te pedig túl beszari vagy ahhoz, hogy írj neki, de este biztosan tudsz majd vele beszélni, ha ott lesz.

Igaza volt, valóban tényleg beszari voltam ahhoz, hogy írjak Jiminnek. Minden este írtam neki egy regényt, hogy mi volt az a csók, hogy miért nem keres, de minden egyes alkalommal kitöröltem és úgy voltam vele, hogy majd ír, ha érdeklem. Ezzel már csak az volt a baj, hogy nem írt, szóval ezek szerint nem érdeklem őt.

- Nem - csuktam be a kelleténél hangosabb a szekrényemet, majd hátat fordítva Jihyunnak, indultam meg a terem felé.

Nem muszáj nekem is minden buliban ott lettem. Nyilván Seungminnel a csajok miatt mennének, de ha ott lenne Jimin, akkor nem hiszem, hogy mással is tudnék fogalkozni. Egyszerűen túl megalázottnak éreztem magam, amiért ilyen könnyen hagytam, hogy megcsókoljon. Talán igaza volt és tényleg nem tudok nemet mondani. Ismét rossz kedvem lett, csak haza szerettem volna menni és animét nézni. Nem kellenne ennyire megviselnie a történteknek, de túlságosan belehabarodtam Jiminbe, így képtelen vagyok elmenni a tény mellett, hogy csókolóztunk, de azóta nem beszéltünk. Mármint nem is az a bajom, hogy személyesen nem beszéltünk, hanem még messengeren sem próbáltam meg elérni. Ha meg akarta volna velem beszélni a történteket, akkor már megtette volna.

A nap további része eseménytelenül telt, egyedül voltam, mert Seungmin és Jihyun az estét tervezték, amin én nem fogok részt venni. Most már azért sem megyek el és most már azért is otthon maradok és animét fogok nézni. Menjenek csak bulizni, igyák hányásig magukat és csajozzanak be, engem komolyan nem érdekel.

Szó nélkül indultam haza, viszont arra nem számítottam, hogy a suli előtt ott fog állni Yoongi, Namjoon, Taehyung, Hoseok, Jin és nagy örömömre Jimin is. Hirtelen az is megfordult a fejembe, hogy visszafutok a suliba és inkább a hátsó bejáraton távozok, de már késő volt, ugyanis Taehyung vigyorogva kezdett integetni és jelezte, hogy menjek oda hozzájuk. Vettem egy mély levegőt és remegő lábakkal, de megindultam feléjük.

- Sziasztok - erőltettem egy apró mosolyt magamra és minden erőmmel azon voltam, hogy ne nézzek Jiminre, mert akkor biztosan zavarba jöttem volna és arcom vörös színben pompázott volna.

- Szeva - üdvözöltek mosolyogva, majd egyesével kezet fogtam velük, igen, még Jiminnel is.

- Mi a helyhet? - kérdezte Yoongi, mire megvontam vállaimat. - Este te is jössz?

- Hát, nem hiszem - vakargattam meg a tarkómat, mire mindenki kérdőn pillantott rám.

- Miért nem? - kérdezte Hoseok, mire ismét csak vállaimat rángattam.

- Nincs igazán kedvem hozzá, de Jihyun és Seungmin megy, szóval ja.

- Pedig lesznek jó csajok - vigyorgott Namjoon, én pedig nem tudtam mit kezdeni az információval. Jó?

- Azért gondold át - szólalt meg Jimin, én pedig rá pillantottam.

Tekintetünk összekapcsolódott, de csak bólintottam egyet, mert szerintem nem bírtam volna megszólalni, ha meg igen, akkor is csak dadogtam volna össze-vissza. Szerencsére pont ekkor ért ide Jihyun és Seungmin, így rájuk terelődött a figyelem, viszont továbbra is magamon éreztem Jimin pillantását. Igazából csak azért jöttek ide, hogy közösen menjenek megvenni estére a piákat és a nassolni valókat. Illedelmesen elköszöntem tőlük, majd a buszmegálló felé vettem az irányt, hogy minél hamarabb haza érjek. Szívem még mindig hevesen vert az előbb kialakított szemkontaktus miatt, ami Jimin és közöttem alakult ki.