Szombat van, tehát hétvége. IMÁDOM ezt a napot. Ilyenkor azt csinálok amit akarok és amikor csak akarom. Kivéve akkor amikor nem, és általában ez akkor szokott előfordulni ha Piton fent van messengeren. Sajnos bejelölt és ami ennél is sokkal rosszabb....... Vissza kellett jelölnöm. Így látja hogy én mikor vagyok elérhető, és akkor általában ilyen beszélgetés folyik le kettőnk közt:
Piton: Miss Newton! Hogy hogy maga elérhető??
Én: Nem mindegy az magának?? 😒
Piton: Hát közlöm magával hogy k*rvára NEM!! 😠
Én: Na és maga??
Piton: Én kérdeztem előbb úgyhogy válaszoljon!!
Én: Hát..... Nem fogom pont a maga kampós orrára kötni! Különben is! Aki kíváncsi hamar megöregszik!!
Piton:🖕
Én: 😈😈🖕🖕
Körülbelül így képzeljétek el a mi " beszélgetéseinket". Persze nem csak Pitonnal írogatok a tanárok közül. Ott van pl Mc Galagony. Vele igaz hogy csak addig jutok hogy én megkérdezem: Hogy tetszik lenni?? - de mindegy. És képzeljétek! Lucika is szokott nekem írni. Kb ilyeneket:
Lucika: Haligali!
Én: Hy! ✋
Lucika: Mesélhetek valamit??
Én: Ne kíméljen!
Lucika: Na.. Ez akkor volt amikor még az egyetlen kicsi fiam óvodába járt. Na szóval... Egyik nap mentem érte, aztán nem őt akartam elhozni hanem egy random kisfiút. Az ovónő meg rámszólt hogy ne vigyem el, nem az enyém. Én meg mondom: Hát nem mindegy holnap úgy is visszahozom!!
Én: 😂😂
Lucika: Na mentem! Hív az asszony!
Én: Na mennyé csá!! 😥😂
Lucika: Csá😂
Hát igen. Ez Lucika egyik éne, amit csak a haverjai ismernek. ( ha olvasod és vote-olod te is az lehetsz). Most pedig vissza a jelenbe......
Lementem a nagyterembe, hogy reggelizzek, mert nagyon éhes voltam, meghát azért is hogy Piton agyára menjek. Leültem a Mardekár asztalához Britney mellé. Azon gondolkoztam közben hogy mit is kéne ennem ma. Aztán támadt egy szerintem, szuper ötletem. Fogtam a tejszínhabos dobozt, és egy jó adagot rányomtam a tányéromra,majd fogtam és odamentem Pitonhoz.
- Tanár úr! Megkínálhatom esetleg egy kis tejszínhabbal??
- Ömmmm... Igen! Nagyon kedves, Miss Newton!! - bólogatott nem is sejtve hogy mire készülök. Azzal fogtam a tányért és egyenesen Piton arcába nyomtam. Lassan elvettem az arcától. Tiszta fehér volt. Az egész nagyterem látta a jelenetet, szóval az egész iskola hangosan nevetett. Piton pedig rákvörös arccal kifutott.
Sziasztok!! Sajnálom hogy ennyit késtem ezzel a résszel csak meghalt a tengerimalacom, és akkor nem volt annyira kedvem az íráshoz, de most itt van szóval yap!! ❤️❤️❤️
