Mit tegyek.... /szünetel/

5.Fejezet Végre!

Adrien/Fekete Macska sz.
Négyhét mulva.Tél van.

Katica tudja ki vagyok. És hogy ismerem... Édes istenem ki lehet az? Azt nam tudom hogy ki de azt igen hogy szeretem. Most épp a kocsiba ülünk és visznek az iskolába. Gondolkodom. Égkék haja van. Szeme mint a tenger. Hmmmm. Nem tudom.
-De megfogom tudni! -kicsúszott a számon
-Mégis mit Mr. Agrest? -kérdezte Nathali (remélem így kell írni😂)
-Semmit! -megérkeztünk az ikolához. De ekkor beugrott valami. -Nem lehet!
-Mr. Agreste esetleg valami baj van? -kérdezett ismét a nő.
-N-nem! -sosem dadogtam azelött.
-Rendben. Akkor pontban 14:00 itt várjuk. -majd elkezdett bisszaszálni a kocsiba.
-Nem lehethe inkább 3-kor? Mert még el kell intéznem valamit. -jelebtettem ki.
-Rendben.De nem hathatja el az iskolát!
-Oké! -majd beszaladtam
-Szia Adrien! -kiáltotta Nino aki éppen Alyaval és Marinette-vel beszélt. Hirtelen összenéztünk Marinettel. Szemeztünk egy darabig. Egyszer csak azt vettük észre hogy csak ketten vagyunk kint a hóesésben. Olyan filmbe illő volt.
-A-adrien én..... -kezte el de közbe vágtam
-Tudom. Tudom ki vagy.
-M-mi!? Mégis miről beszélsz!?-kapkodta a fejét ilyedten.
-Marinette én.....
*csöngő*
-Mennünk kell! -jelentette ki majd elsétál. Tennem kell valamit! Oda futottam a lányhoz majd rákulcsoltam  kezem a kezére. Fél pillanatott malyd halvány mosoly jelent meg az arcán amitől bipirultam.
-Látom nem csak én vagyok a közeledben paradicsom! -mindketten röhögésben törtünk ki. Beléptünk a teremajtón majd majd minden szem ránkszegeződött, ugyanis még mindíg a kezét fogtam. Chloe amilyan gyorsan ránk nézett olyan gyorsan fordult el. A többiek szája tártva maradt. Ekkor hirtelen (ismét) egyszerre tettünk hátunk mögé kezünket és lesütöttük a szemünket.
-Marinette és Adrien megtudhatnám hol voltatok? 5 perce megy az óra! -mondta dühösen
-A könyvtárba! -vágtuk rá egyszerre. Nem tudom hogy csináljuk ezt! De fantasztikus érzés.

Marinette/Katica sz.

-A könyvtárba! -vágtuk rá egyszerre. Nem tudom hogy csináljuk ezt! De fantasztikus érzés.
-Jól van de ne forduljon többet ilyen elő.       -majd folytatta az órát. Hejetfoglaltunk de előtte még összenéztünk Adriennel.
Kb. 15 perce mehetett az óra mikor Alya egy papírt tolt elém:

Ez meg mi a franc volt?

Mi?

Hát minden!

Bövebben

Adrien

Jaaaaa.... Semmi

Aha azt én is láttam.

-Lányok mit csináltok?
-Semmit tanárnő csak megkérdeztem hogy hanyadik oldalon vagyunk.
-Ez 5 percbe telik?
-Elnézést
-Nem baj de figyeljetek! -majd folytatta az órát.

Vége a sulinak. 2 óra van. Szakad az eső és hideg van. A többiek rég hazamentek már egyedül állok a lépcső tetején. Hirtelen valaki ott terem melettem majd elém lép. Egy fekete esernyőt tart a kezében.
-Emlékszel Bogaram? -kérdezi lágy hangon
-Hogyne emlékeznék. -válaszolm és közben vigyorgok.
-Ez esetben van önnek valami elfoglaltsága?
-Elkéne mennem bevásárolni.
-Akkor én indulásra készen!
-De... De!
-Semmi de. Indulunk. -majd kézenragadt és húzni kezdett a járda felé

A plázában

-Akkor hova tovább? -kérdezte a fiú
-Bekell ugranom  a textil boltba anyagot venni meg a festékboltba is.
-Akkor nincs más hátra mint előre!

A textil boltban

-Ó most jut eszembe. Nekem elkell intéznem egy dolgot 5 perc és itt is vagyok! -majd elfutott.
Letelt az 5 perc és pontban ott ált elöttem kezében valami tárgyal.......

Sziasztok Emberkék! Ime az új rész. Remélem tetszt! Nyugalom ez még csak bemelegítő volt ezután jön csak a java! Puszi! 😜

Olívia ❤️