Park Jimin! Csak egy hétköznapi srác.
Olyan mint a többi!
Jimin nem ismerte az apját.
A szülő falujukból elköltöztek az anyjával egy nagyobb városba.
Szerette a város könyvtárát.
Így találkozott Jeon Jungkook-al!
És innentől gyökeresen m...
🐱 Jimin szemszögéből Ahogy kiértem a teremből, rögtön Jungkook-ot kezdtem keresni. Hirtelen elsötétül minden, ugyanis két nagy tenyér takarta el a szemem. Kicsit megilyedtem, de amikor meghallottam a jól ismert hangot, nagyot dobbant a szívem.
Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.
-Szép jó reggelt, szerelmem. -suttogta a fülembe, mire én jól esően megborzongtam. -Neked is szívem.-mondtam mosolyogva,majd megfogtam a kezét,és elhúztam a szemem elől. -Szeretlek.-suttogta,majd átölelte a derekam. -Én is szeretlek!-mondtam,majd a fejem a vállára fektettem. -Ma anyámék elutaznak egy hónapra Amerikába.- mondta széles vigyorral. -És??-kérdeztem értetlenül. -Ja amúgy anyám se lessz otthon, mert vissza kell mennie a klinikára. Kb. 1 hónapot oda lesz. -mondtam, majd felé fordultam. Aztán egyszerre mondtuk ki. -Szabad a lakás 1 hónapig.-mondtuk ki boldogan, és már most alig vártuk hogy vége legyen a sulinak. Ugyanis holnaptól kiadják a téli szünetet. 3 órakor ki jöttünk a suliból, mert a tanár rosszul lett.Haza engedték az osztályt, Jungkook-al bementünk egy kávezóba, én megettem egy csoki torta szeletet,ő pedig megivott egy kávét. -És...mihez fogunk kezdeni ebben az egy hónapban?-kérdeztem, miközben lenyaltam a maradék csokit a villáról. -Majd kiderül kiscsibém...-mondta,egy féloldalas vigyor kíséretében. -Na de nyuszi.-pirultam el fülig, majd el fordultam és a padló mintáját kezdtem tanulmányozni. -Gyere menjünk Chim.-mondta, majd megfogta a kezem,és elindultunk a pénztárhoz fizetni. Telefonáltam anyának,hogy ne várjon,mert Jungkook-nál alszom. -Jungkook.-szóltam halkan. -Igen szivem?- kérdezte,majd minden figyelmét rám fordította. -Nem eszünk valamit?-kérdeztem,majd leültem mellé. -Ha éhes vagy életem,ott a hűtő és szolgáld ki magad.-mondta,majd hátra dőlt a kanapén. -De én nem itthon vagyok.-néztem rá nagy szemekkel. -Gyere na.-mondta vigyorogva, majd felállt,és a konyhába húzott.Megállt a hűtő előtt és nézelődni kezdett. -Mit kérsz?Van pizzának való,de ha kell rendelhetünk is,van nutella,palacsinta,ki rántott hús, meg mellé köret is van...Szóval válogathatsz.-mondta majd felém fordult. -Azt hiszem mindenből kérek egy kicsit.-mondtam, mire Jungkook már készítette is elő a kaját nekünk. Megebédeltünk, majd felmentünk a szobába kicsit pihenni. -ChimChim...-törte meg a csendet,Kookie. -Igen?-kérdeztem,majd ásitottam egyet. -Akarlak!-mondta,mire én teljesen lefagytam,és ahogy ásitottam,úgy maradt nyitva a szám is.
18+-os rész következik. Ha elolvasod azért már nem vállalok felelősséget.
Jungkook szemszögéből. 🐰
Alig vártam már hogy el jöjjön ez a pillanat. Karácsonykor úgyis egyedül lennék,de most hogy itt van nekem Jimin,ez a veszély már nem fenyeget. Felültem az ágyon,és a mellettem fekvő gyönyörűségre pillantottam.Egyszerűen nem bírok betelni a látványával. Az csillogó szempár,az a sejmes bőr,azok a húsos,csókolni való ajkak. Amik annyira hívogatnak,és már annyira hiányoznak. Nem bírom. Engedek a csábításnak,és elkezdek közelebb hajolni,de ő a mellkasomra teszi pici tenyerét, és megállít. -Mi a baj? Nem akarod? Vagy neked nem hiányzik?-kérdeztem zavarodottan. -De! De igen. Csak...ilyenkor mindig zavarba jövök. Egyszerűen nem tudom,hogy tudtál egy ilyen ronda srácba beleszeretni,mint én?-mondta, mire én össze ráncolt szemöldökkel hallgattam végig. -Kicsim..miről beszélsz? Ki itt a ronda?-kérdeztem kicsit megemelve a hangom. -Kizárt dolog hogy Te...az én gyönyörű Mochi-m,ronda legyen! Nekem te tökéletesen gyönyörű vagy!És csak ez számít. Más véleményére teszek magasról.-mondtam,majd végre elkaptam és erősen megcsókoltam.A szívemet,a lelkemet,és minden Jimin iránt érzett szerelmemet, beleadtam ebbe a csókba.
