1.rész

414 15 2
                                    


Mivel 18 vagyok, és sokra szeretném vinni, még suliba járok. Onnan egy barátom van,  ő viszont igazi! Aki nem más, mint az iskola menője... Igen, elég furán hangzik. A Jégkirálynő egy "rohadt jó pasi vagyok, megbaszhatlak ha úgy akarom" sráccal barátkozik.

***

Pfuuu basszus... Kell ilyen szarokat hordani, elegem van!- keltem ki magamból az első gimis napomon. Sokan felfigyeltek rám, de nem igazán érdekelt. 12 éves korom óta vágom magam, és senkit sem engedek közel olyan "Mi a fasznak?" alapon. Az évek alatt megtanultam felrakni azt a bizonyos fapofát, és még ha sikítani is akartam. Vagy kiüvölteni a világba, hogy mindenki egy faszfej, nem tettem. Sírni sosem megoldás. A hiszti pedig kislányos, vagy ribancos. Ki minek gondolja. 

Kedvem lett volna üvöltözni, hogy a magassarkúm életre keljen, de nem tettem. Ennél nagyobb idiótát már amúgy sem kreálhatnak a tekintetek.

-Hé cica, jó a segged, bár szeretem ha egy csaj magassarkúban adja oda magát, most kivételt teszek.-egyre közeledett hozzám, aminek következtében arcomra fagyott a mosoly, de a jó értelemben. 

-Ha közelebb jössz, a nyakad köré akasztom a faszod-mondtam gúnyosan, nem akartam hergelni, mert az arca már kezdett torzulni a dühtől. Többen felfigyeltek ránk, és egy kisebb csoport gyűlt körénk, köztük egy igen helyesnek tűnő fiú is, aki a segítségemre kelt.

-Hé Krissz... Mindig az újakat kell zaklatnod?- hangja keveredett a lenézéssel amit az arca is tükrözött.

-Huh Márk... Mindig így próbálod felszedni a kis szűzkurvákat?- erre a kifejezésre lefagytam.             - Na most, hogy ezt megbeszéltük-ragadta meg a derekam ezek szerint Krissz- Kiürítettem magunknak egy sport szertárat, gyere baba.

A tűrési határom nem tartott sokáig, megragadtam a karját, és letéptem magamról.

-Látszik, hogy kezdő vagy, nem így kéne csajozni picim-emeltem ki az utolsó szót, amire a "közönség" Úúú-zni kezdett.

-Most az egyszer eltekintek  beszólásod mellett.

-Most az egyszer eltekintek amellett, hogy egy kibaszott nagy seggfej vagy-köptem az arcába szavaim, teljesen rezzenéstelen mimikával.

Keze lendülni kezdett felém, amit én sikeresen elkaptam, másik kezem vállara raktam és hírtelen meghúztam magam felé! Megpördült a levegőben és pár szempillantás alatt, nagy puffanással ért földet. Körülöttem mindenkiben megállt a vér, ideges arcokat, vagy épp hitetlenkedő személyeket véltem felfedni.

-Most, hogy ezt lerendeztük, ne érj hozzám. Rám se nézz, és még gondolatban se álmodozz rólam szexpartnerként! Ha akarod odaadom a magassarkúm, hátha valakinek végre kedve lesz veled szóba elegyedni. Többet senki se érjen hozzám, ne szóljon, ne nézzen, vagy így végzi!-üvöltöttem el magam, mert elég nagy tömeg állt körülöttünk.    

-Hát itt meg mi folyik?- jött oda egy tanár. 

-Semmi, a kis jégkirálynő megvédte magát, mert Krisztofer szexuálisan zaklatta-monda valaki a tömegből, mire a tanár sóhajtott.

-Mr. , urasága, vagy hogyan mellékeli magát-hatásszünet- Az irodámba!-üvöltötte el magát.

Márk odajött hozzám, megölelt, és szinte alig hallhatóan ennyit suttogott: "Üdv a sulinkban jégkirálynő. 

***     

Ő mindig mellettem van, így bármit megoszthatok vele, minden büdös kis titkom tudja. Ahogy én is az övét. Mint pl. hogy buzi. Igen, ezt csak én tudom. A viselkedésén nem látszik, mert ő az ilyen kapcsolatokban a domináns pasi szerepét játsza. Még sosem szeretett nőt, gondolatban is undort érez, ha egy heteroszexuális kapcsolatra gondol. Annyira nem fura a tudat... hozzá lehet szokni. 

Idővel rájöttem, hogy valahol aludnom is kell, mert ma elmehetek innen, és nem kell vissza jönnöm soha. Kezembe kaptam a telefonom, és hívni kezdtem.

-Szia, Boldog Szülinapot. Milyen felnőttnek lenni?- Hallottam a hangján, hogy vigyorog.

-Hát... nem érzek semmi változást. Ja de! Szabad vagyok!-visítottam a telefonba- Szóval el kéne költöznöm innen.

-Azt hittem sosem kérsz meg rá! Már előkészítettem neked egy szobát.

-Örökké az adósod vagyok! 

-Kb. 15 perc és ott vagyok, szedd össze a dolgaid. Szia!

-Szia.- Mondtam, majd a piros ikonra nyomtam. 

A szabadság íze már most érezhető volt, nem figyeltek rám! Mostantól lehet magánéletem, mehetek bulizni. De nehezebb is lesz, mert mindent én pénzelek. Munkát kell találnom!

Kalitkából Kalitkába...(BEFEJEZETT!!!)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora