1.9 Ocean eyes

295 16 8
                                    

Reggel már 6.00 körül fent voltam. Kikeltem az ágyból és lementem a nappaliba. Magam elé nézve végiggondoltam a tegnapi nap eseményeit. Ránéztem a telefonomra, az éjszaka folyamán nem hívott senki. Remélem ez így is marad. Mikor kizökkentem a gondolatmenetemből Laurent pillantottam meg mellettem ülve.
-Hogy hogy ilyen korán fent vagy?- kérdeztem.
-Tudod, hozzánk jár magán tanár-mondta.
-Oh tényleg- bólogattam.
-Amúgy hogy fogod megoldani a tanulás dolgot?-kérdezte.
-Nemtudom igazából haza nem igazán akarok menni.
-Atyaég mennyi baj van veled te lány... Najo mit szólsz ha megkérdezem a tanárunkat hogy tudna-e tanítani hármunkat.
-Köszönöm Lauren.- öleltem meg.
Később csatlakozott hozzánk Johnny is majd leültünk reggelizni. Miután befejeztük csöngettek.
-Biztos a tanár az, megyek kinyitom.- pattant fel.
Én meg elindultam az emeletre mert azt beszéltük meg Laurennel hogy a mai napot engedjük el egy ilyen pihenős napnak és majd holnap csatlakozok hozzájuk.
-Hé Kenz.- szólt utánam Johnny.
-Igen?- fordultam hátra.
-Fönt a folyosó végén van egy zeneszoba, ha unatkozol nyugodtan menj be oda.
-Okés köszi.- szaladtam utána fel mert nem akartam zavarni.
Mikor felértem az emeletre egyből bementem a zeneszobába. Mikor beléptem sokkot kaptam. Akkora volt az a szoba mint az összes szoba egybevéve, viszont alig volt üres hely. Teli volt az egész hangszerekkel. Miután körbenéztem, kiszúrtam magamnak egy gitárt amit a kezembe vettem és elkezdtem lejátszani egy random ottlévő kottát. Nemtudom meddig játszottam mert teljesen belemerültem a gitár hangjába. Mikor befejeztem bementem egy ottlévő kissebb stúdióba. Megtaláltam a "What if" kész verzióját. Ugyan még nem volt előadva de szerintem nagy sikert fog aratni.
Felraktam a fejhallgatót és az első eszembe jutott szöveget elkezdtem énekelni.
No fair
You really know how to make me cry
When you gimme those ocean eyes
I'm scared
I've never fallen from quite this high
Falling into your ocean eyes
Those ocean eyes
Mikor már mindent meguntam ott elindultam kifele. Az ajtóban szembe találkoztam Johnnyval.
-Ennyi ideig itt voltam?- kérdeztem.
Johnny erre csak nem felelt csak felnevetett. Ekkor következett a kínos csend, mindketten csak egymást bámultuk.
-Mit nézel?- törtem meg a csendet mert úgy éreztem hogyha tovább nézünk farkasszemet akkor tuti hogy olyan leszek mint egy paradicsom.
-A szemeidet, olyan gyönyörűek, belenézek és elveszek benne.- mondta
-Tényleg?- mosolyodtam el.-Én sokkal jobban szeretnék inkább kék szemet.- mondtam.
Ekkor az arcomra tette a két kezét.
-Kenz, úgy vagy gyönyörű ahogy vagy.- mondta majd közelebb húzta a fejet és megpuszilta a homlokom.
-Gyere mutatok valamit.- fogta meg a karom, majd lementünk a nappaliba.
Elővette a laptopját és rákeresett egy programra.
-Lenne egy fellépés Berlinbe, és arra gondoltam hogy ott elő tudnánk adni a "What if" -et.
-Remek ötlet! Ugye Lauren is jön?-kérdeztem mire felbukkant a konyhában Lauren.
-Még szép hogy jövök, ki nem hagynám!
-Ezaz!-örültem meg.- és mikor megyünk?
-Jövőhét végén - válaszolta Johnny a laptopját bújva..

Amikor megismertelek..💞Où les histoires vivent. Découvrez maintenant