Electronic L0V3

17. Rész

- Zayn, ne merd! - förmedek rá kissé félve, míg hátrálok, de ő csak közeledik.

- Mert mi lesz, Zoe? - kérdi incselkedve, míg kezeit felém nyújtja. Tiszta fagyi... én pedig nem akarok ragacsos lenni.

- Össze kenlek! - mutatom felé merészen az én, még egészben lévő fagylaltomat.

- Erősebb vagyok - rántja meg a vállát hetykén és tovább jön. Kezéről lecsöppen egy elolvadt csoki fagyi cseppecske és innentől már tudom, hogy esélytelen a menekülésem.

- Én meg kisebb, szóval hagyj nyerni! - fakadok ki tovább hátrálva. Felnevet, majd előre ugrik gyorsan.

- Zayn! - sikkantok fel félve. Testével eltarol nevetve, a fagyim kipottyan a kezemből, viszont ő végig húzza a tenyerét a combomon és az arcomon. Szemeimet össze préselem, mikor ő nevetve ellép tőlem. Érzem, hogy folyik lefelé a combomon a fagyi... és az arcomon is. - Utállak! - nyögöm ki még mindig össze préselt szemekkel.

- Ugyan már! - nevet fel közel, mire kinyitom a szememet.

- Most ragadni fogok! És még lézer harcolni is megyünk ma... nem tudom letisztítani magam! - kezdek nyafogni, míg a combomra nézek, amin apró csíkokban versenyeznek a ragadós cseppek.

- Lenyaljam rólad? - kérdi perverzen, mire felhördülök.

- Persze, Zayn, ez a minimum, amit elvárok! - morgom neki, míg a táskámban kezdek kutatni. Keze meg ragadja a csípőmet és a mögöttem lévő fának nyom. Nyelvét minden kertelés nélkül húzza végig az arcomon. - Jézus! Ne már! - nevetek fel, míg próbálóm őt eltolni magamtól - Zayn! Ez undorító! - röhögök tovább, de ő nem hagyja abba.

- A combodról is lenyaljam? - kérdi nevetve, míg én tenyeremmel próbálom eltüntetni a nyálát az arcomról.

- Csak keressünk egy vécét - ráz ki a hideg... a gondolatra.

- Ohh, hát, igazából húsz percre lakok innét, az ágyam kényelmesebb lenne - mondja teljes komolysággal. A vállába ütök, mire nevetve végig simít a helyén. Belépek a lány mosdóba, amit készségesen megmutatott nekem.

- Mit csinálsz? - kérdem értetlenül, mikor bejön utánam.

- Kiélvezem, hogy velem vagy? - kérdez vissza ugyan azzal az értetlen hangsúllyal, amit én használtam.

- Te magyarázod ki magad! - figyelmeztetem, míg jó pár kéztörlőt a csap alá tartok, hogy bevizezzem őket.

- Megesne a szíved rajtam és segítenél - nevet fel, míg a csempézett falnak dől.

- De hagynálak szenvedni egy kicsit - mosolygok rá, majd végig törlöm az arcomat a vizes papír hallommal. Felsóhajtok és neki látok letisztítani a combomat. A fagyi könnyedén jön le... csak hát kenődik. Újabb papírdarabokat vizezek be és kezdem tovább törölgetni a combomat. Nem lett volna elég az arcomat össze kenni?! Azt úgyis lenyalta... na ez bizarrul hangzott... te jó ég!

- Kint megvárlak - motyogja, míg a telefonját felveszi és a füléhez emeli. Értetlenül nézek utána, de végül csak vállamat megrántom. Biztos valaki olyan hívta. Lehet, hogy lány? Kétlem, bár megeshet. Hiszen ő mondta, hogy mindenkivel játszik, tuti most is szédít csajokat. Lehet, én is csak egy leszek a sok közül. Mérgesen dobom a kész labdává gyúrt, vizes kéztörlőt a kukába. Hátamat a falnak vetem... oda, ahol eddig Zayn várt rám. Nem tudom eldönteni, hogy komolyan akar-e engem, vagy csak játszik. Szeretem őt... képtelen vagyok felismerni, hogy hazudik-e jelenleg, vagy sem. El akar vinni bemutatni a családjának... akkor csak fontos vagyok neki, nem? Minden nap beszél velem, lekoptat másokat és a barátainak is bemutat. De lehet, hogy minden csajjal el játssza ezt, pont ezért. Hogy azt higgyem, hogy majd engem akar.