Ezüst ketrec /Deidara f.f/ /Befejezett/

Vissza Konohába. Tekercs kereső

-Akane! Akane!-hallom hugom hangját, szobám ajtaja mögül. Kin? Ne, ha meg látja Fujiko-néni akkor anyi lesz neki...Szivem hevesen dobogásba kezdett. Felpattantam ágyamról és ki nyitottam szobám ajtaját. Kin be rohat rajta. Hátam mögött látom meg a boszorkányt. Ha...Azt hiszed mi!? Csapom be az ajtót, kulcsra zárom. -Akane...Miért néz rám így?-kérdi a megszeppent kislány mellettem.

-Mire gondolsz?

-Hát..Mindig amikor ránézek mintha egy gyilkost látna bennem..-hajtja le fejét

-Nem..Kin te nem vagy gyikos..-öleltem át. Azonban Fujiko néni, be törte időközben az ajtót...A harag a szemében szinte izzott..Nem csoda, hogy Kin így meg ilyedt...

-Gyere ide! Te kis ribanc!-üvölti...

-Nem...Nem megy!

-Kis rohadékok!-ad egy pofont, de nem érdekel! Meg védem Kint!

Ahogy ébredeztem, vissza emlékeztem álmomra...Kin..Vajon mi lehet vele? Mikor mehetnék utána? Hol lehet? Már nagyon nem bírom...Hirtelen simogatást érzek hátamon. Kissé nyugtató..Fel ülök ágyamra.

-Akane...Mi baj? Rosszat állmodtál?-ül mellém Dei. Kezét derekamra téve.

-Csak Kinre gondoltam..

-Nyugi hamarosan ki szabadítjuk.

-De mikor?

-Hát ha meg tudjuk hol is van..-nem tom...És ha meg tudjuk? Mit teszünk? Nem biztos hogy tudok addig várni..-Akane..-emeli fel fejem. Kék szeme csillog. Arcán egy nyugalmat árasztó mosoly van. -Bizz bennem, nem lesz baja.-simítja végig arcom kezével, majd szenvedélyesen meg csókol. Miután elváltunk egy mosolyal válaszoltam. Bízom benne, de mégis aggódóm hugom miatt...

-Akane! Deidara!-kopog valaki az ajtónkon. Dei fel áll és ki nyitja.

-Pain? Hm.-engedi be Paint

-Örömmel látom hogy az a két nap segített a felépülésedben.-mondja Deinek.

-Kössz..-vigyorog avval az aranyos kisfiús mosolyával

-Azondban Akanénak lenne egy feladatom.

-Tényleg? És mi?-mentem én is Painhez kiváncsian.

-Hát, Ayame úgy döntött, hogy ő is Sanitec ninja lesz így az ehez való tekercsekre lenne szüksége. Ami informátoraim szerint Konohában van. Így Shisuival elkéne mennetek érte.

-Értem.-bólintottam.

-És Deidara...Mivel felépültél neked is lenne egy feladatom...Gyere velem az irodámba.

-Rendben.-bólint Dei is majd felém fordult, és ajkaimra nyomott egy puszit majd elköszöntünk egy mástól és Pain után rohant. Hu...Akkor most kerítsuk elő Shisuit. Ki mentem a szobából és Shisuiékhoz mentem..Igen, Shisui és Tachi még mindig egy fedél alatt él...De szerencsére jól ki jönnek..Végül is azt mondták hogy testvérekként gondolnak egymásra...Hm..

-Shisui!-kopogok.

-Igen?-nyílik az ajtó.-Akane..Hát te?

-Pain azt mondta hogy lenne egy küldetésünk.

-Igen mi?

-Tekercseket kéne el csórni Konohától.

-Valóban? Milyen tekercseket?

-Ayame sanotec akar lenni..Ahoz kellene néhány tekercs.

-Értem.-bólintott és felkapta köpenyét.-Indulhatunk.

-Oh..Öm. Én is felveszem még a köpenyem..A kijáratnál találkozunk.-mosolygok

-Rendben.-moslyog. Felkaptak köpenyem, meg ezközeimet és a kijárathoz mentem.

-Szóval mehetünk?

-Persze.-indultunk el.

-Akane senpai!-hallom mögülem a vinyogást.

-Ha?-fordulok vissza

-Akane senpai vigyázzon magára!-áll meg ellőttem Tobi

-Rendben Tobi.-mosolygok majd meg fordulok és tovább megyünk. Már egy jó ideje megyünk..Hu..Elég messze van..Eddig is ilyen messze volt!?

-Ha gondolod meg állhatunk pihenni...-mondja Shisui

-Nem ellenkezem..-dobtam el magam.

-Hm..-nevet

-Mi olyan vicces?

-A kis emberek ilyen könyen fáradnak?-nevet tovább

-Colosfa! Pofa be!-de jobban nevet..Hihetetlen...-Hol a kikapcsoló gombod?-kérdem de meg sem hallja...Mindjárt meg fullad...Hu..Mikor végre befejezi a nevetést világ gyilkos tekintettel kérdem-Már a tűz vidékén vagyunk?

-Aham..Szóval le táborozhatunk éjjelre.

-Rendben.-bólintok.

*Másnap

-Hát nem volt túl nehéz..-nézem a giga tekercset

-Aham..Végül is nem kell minden küldetésnek élet veszélyes lennie...

-Én sem így értettem..Csak mintha túl egyszerú lett volna..Nem gondolod?

-Hát most hogy így mondod..Nem volt senki a tekercseket rejtő ajtó előtt..Fura..Pedig mindig védeni szokták..

-Honnan tudod colosfa?

-Konohai voltam, hugi

-Tényleg?

-Aham

-És mi történt?

-Hát...Kaptunk Itachival egy olyan küldetést amitől bűnözők lettünk..

-Igen? Mi volt az?

-Le kellett mészárolnunk a klánunkat..-mondta komoly arcal..Tényleg..Mintha hallottam volna erről..

-És végül mindenkivel végeztetek?

-Nem...Itachi Sasukéval nem tudott végezni..

-Oh...Értem..És kitől kaptátok ezt a meg bizatást?

-Danzoutól.-ha? Olyan ismerős ez a név...De honnan?