Koichi
Genkivel együtt készülünk az újévre. Készlett az újlemez. Az életünk jó irányba halad. Együtt vagyunk és leszünk is. És ez soha nem fog megváltozni. Az egymás iránti szeretet tart minket életben. Bármire képes lennék érte, de ő is értem,és ez így van jól. A tudat, hogy mindennap egy ilyen férfi mellett ébredhetek, a legcsodálatosabb a világon. Tavaly ilyenkor nem hittem, hogy sikerült elérni a célunkat, de ezt az akadályt is legyőztük.
A kanapén ülve bámulom, ahogy a konyhában szorgoskodik. Imádom nézni ahogy főz. Amikor ezt megunom,felpattanok majd mögé lépek. Derekát átölve lesek át a válla felett. Mivel magasabb vagyok ez nem egy bonyolult művelet. Mosolyt csal az arcomra a hatalmas csokitorta, amit készített. Tudja,hogy ez a kedvencédességem. Ő annyira nincs oda az édességért, de értem hajlandó enni belőle egy picit.
- Ne less,még nincs kész. – fordul felém. A pult televan mindenféle apró színescukorral, amit a tortára pakolászik. Mosolyogva hajlok édes ajkára és csókolom meg. A kezem automatikusan végigsimít a nyakán lévő tetováláson,amit annyira imádok. Az összes tetoválását imádom. Mindegyiknek saját története van ezektől lett az aki. Hosszú út vezetett idáig de megérte.Nem tudom, mi lenne velem nélküle. Mosolyogva lépek el előle,majd visszaülök a kanapéra. Amíg ő befejezi a tortadíszítést, addig én olvasok. Amikor ezt megunom,felmegyek a szobánkba átöltözni. A tükörben bámulom magam. A hosszú rózsaszín hajam immár rövid. Néha még hiányzik a régi hajam,imádtam,hogy annyira hosszú. Genki vágta rövidre, amikor elkezdtük az újéletünket. Most már a zenében is csak ketten vagyunk. Nem kell mondanom, hogy ezt mind a ketten imádjuk. Főleg én. Végre újralátom mosolyogni,és nekem ez a legfontosabb. Végre boldogan ébred és fekszik, nem aggódik a jövő miatt. Tudja,hogy bármi is lesz,azt együtt fogjuk átvészelni. Soha többé nem kell arra ébrednem, hogy a sötétbe sír,hogy ne vegyem észre....Nem akarom így látni többet.
Annyira elbambulok,hogy fel sem tűnik az időmúlása.
- Koichi? – lép mögém. Egyik karjával átöleli a derekam,majd a nyakamba csókol,amin kuncognom kell. A tükörből látom,ahogy elmosolyodik. - Minden rendben?
- Persze, csak a gondolataimba mélyedtem. Meg a hajamon agyaltam. - mosolyogva fog ujjai közé egy rövidtincset.
- Imádom a hajad. Mindegy,hogy hosszú vagy rövid. Te mindig ugyanaz az ember vagy,akibe hat éve beleszerettem. – fogja két keze közé arcom. Gyors csókot nyom ajkamra. A szekrényhez lépve kivesz onnan egy fekete inget és nadrágot. Elé lépve segítem ki a pólójából, hogy tökéletes testét az ingbe rejtse. Vágyakozó szemekkel nézek utána, ahogy a haját igazgatja. Amikor felém pillant a tükörből, elkapom a fejem róla.
- Tetszik a látvány? - fordul meg,majd indul el felém.
- Ez komoly kérdés volt? Ezt a látványt semmi nem múlja felül soha. - pirulok el amikor elém ér. Sohasem zavarta,hogy alacsonyabb nálam. A szekrények döntöm a hátam. Kétoldaliról támaszkodik meg a testem mellett,édes ajka megtalálja az enyémet. Karjaim átölelik a nyakát,úgy húzom magamhoz közelebb. Kezei lecsúsznak testem mellett,derekamat átölelve. A csókot megszakítva nézek bele szemébe,ami már az első nap elvarázsolt.
Soha nem mertem hinni benne, hogy együtt fogunk élni, de hat éve ez is teljesült. Szinte azonnal összeköltöztünk.
- Gyere vacsorázni szerelmem – suttog a fülembe. Apróbólintás a válaszom. Egymás kezét fogva sétálunk át az étkezőbe. A számat is eltátom a látványra. A gyertyák adnak csak némi fényt. Mögém lépve szólal meg.
- Tetszik?
- Ez gyönyörű, Genki. – Leülök, ő pedig betolja a széket. A vacsora alatt sokat nevetünk és beszélgetünk. A jövőbeli teveinkről is szó esik. A lényeg,hogy mindenbe együtt a vágunk bele.
**
Pezsgővel a kezében lép közelebb hozzám.
- A jövőnkre!Egy életen át,együtt.
- És azon is túl – suttogom édes ajkára. – Köszönöm,hogy örökre itt vagy velem. Ennél nekem nem kell több a jövőben sem. – döntöm a homlokom az övének. Kiveszi a poharat a kezemből,majd megcsókol és eldönt az ágyon,majd fölém mászik és a testünk összeforr...egy életen át így akarok maradni igazi szerelemben, boldogságban a szerelmem oldalán.
YOU ARE READING
Boldogság
FanfictionGenki és Koichi immár 6 éve együtt vannak. Eltelt egy újabb év, ami mindkettőjük számára sikeres volt mind a munkájukban - a zenében, mind pedig a magánéletükben. Szeretik egymást, minden a lehető legnagyobb rendben van. A szerelmesek az év utolsó n...