Titkok felfedezése. || 𝚂𝚠𝚎𝚎𝚝 𝙿𝚎𝚊 || {BEFEJEZETT} •2018-2019•

6.

Három hónap telt el. Anya felépült és a lakókocsijában lakunk. Chris-el kapcsolatos dolgot nem fírtattam és, úgy látszik minden kezd a régi kerékvágásba vissza állni. Jughead-el nem beszéltünk senkinek arról ami köztünk történt és kezdjük el felejteni is. Sweet Pea pedig amennyire húzódótt tőlem a legelején emiatt, most annyira keresi a társaságom és én is az övét.
Éppen a pihenőbe tartok ahol Sweet Pea-vel találkozók és a többiekkel. Mikor beléptem az ajtón megszólalt a telóm. Rá mosolyogtam a többiekre majd elhúzódva felvettem az ismeretlen hívót. Kicsit furcsáltam, lehet valaki eltévesztette a számot.
Bárcsak, így lett volna.
-Halló?-szólok bele.
-Kimberly King.-mondja egy mély hang és a mosolyom egyből letőrlödött.
-Ki beszél?-kérdem kissé, idegesen.
-Három hónap alatt milyen nyugodtság volt. Nem igaz?-mondja, de én nem válaszolok.-Gondoltam hagyom, hogy kipihenhesd magad arra az eseményekre, amik most fognak történni.
-Miért csinálja ezt?-kérdezem újra és láttom, hogy SP elindul felém értetlen tekintettel.
-Meg van rá az okom. Adok egy információt. A drága Kígyó barátod együtt töltötte a nyarat Josie McCoy-al..ismét.
-Még mindig nem értem magát.-magyarázom és elhúzódom Sweet Pea-től.
-Találkozzunk. Ha valakinek meg említed ne felejtsd el, hogy tudok rólad és Jughead Jones-ról és akkor már mindenki tudni fog róla.-mondta majd hozzá tette a címet és időt végül kinyomta a telefont. Sweet Pea és Josie-val kapcsolatban, egyáltalán nem érdekel a dolog csak egy szó. Ismét. A nyáron nem voltunk együtt ezért nem zavar, de ez az ismét.
-Minden rendben?-húzz vissza SP a valóságba.
-P_persze.-dadogok, de nem tudom miért.
-Biztos?-kérdi újból, én meg csak bólintok.-Menjünk.-mondja majd elindulunk ki az épületből.
Sweet Pea úgy döntött kicsit át jön hozzám, így jelenleg Gomezzel játszik majd mikor Gomez megunja és ő is leül mellém a kanapéra.
-Hol van anyud?-kérdi szétnézve.
-Biztos FP-nél.-rántok vállat.-Még nem is meséltél nekem, hogy mi történt veled a nyáron.-állkapcsa megfeszül erre a mondatomra és egy pillanatra össze préseli a száját.
-Semmi. Nyáron a haverokkal motorozgattunk, lazítottunk és stb.-hadarja el.
-Mit takar a stb?-kérdek rá és egy mosolyot is küldök felé hátha, így nem érzi rossznak és elmondja.
-Mire vagy kíváncsi?-néz rám félelmetesen. Lehajtom a fejem és az ujjaimat kezdem el babrálni.
-Josie McCoy.-mondom alig hallhatóan, de meghallotta.
-Csak egy nyári pihenés volt.-mondja Sweet Pea rám nézve.
-Ismét?-kérdem felhúzott szemöldökkel.-Figyelj. Nem zavar csak kérdeztem. Viszont van fel teszek egy kérdést és őszintén válaszolj kérlek.
-Rendben.-sóhajt.
-Akkor is vele voltál mikor mi együtt voltunk? Például nem most nyáron hanem előtte való nyáron?-kérdem feszülten. Sweet Pea rá harap az alsó ajkára és próbálja türtőztetni magát.
-Igen.-mondja maga elé nézve. Eleresztek egy nagyobb sóhajt majd csendben ülünk egymás mellett.-De nem számít mert te az unokatestvéreddel feküdtél össze. Itt aki a legnagyobb hibát követte el az te vagy.-mondja undokan. Utálom mikor, így viselkedik. Csak magának csinál rosszat mert utána, mindig megbánja.
-Most ezzel dobálózól?-kérdem idegesen.-Gyáva vagy. Nem szóltam egy szót sem és már véded magad.
-Csak elő vigyázatos vagyok.
-Hát persze.-rá nézek az órára majd felállok.-Most ha megbocsájtasz mennem kell. És mikor az az esett megtörtént velem, egyáltalán nem voltunk együtt és most se vagyunk. Ezért nem szóltam semmit, de te..legyen bármiről szó csak magadat mented.-mondom és ki megyek a lakókocsiból. Elindultam anya kocsija felé majd beültem és az ismeretlen által megadott cím felé indultam el. Kezdet sötétedni és mire a címhez értem be is sötétedett. Egy erdős résznél állok meg majd kiszállok a kocsiból. Senki nincs itt, egy árva lélek se. Hátborzongató ez a hely, így úgy döntök, hogy vissza megyek a kocsihoz. Mikor megfordulok neki ütközök valakinek. Nem láttom az arcát mert a kapucnia takarja az arcát.
-Kimberly King.-nevetti el magát.-Terveim vannak veled.-mondja és elkezd felém nyúlni a kezével.

•Író•

Kimberly nem ért haza tegnap este, így édesanyja Rosa egy picit nyugtalan, ideges és fél. Át megy a szerelméhez, akivel mosta hullám völgyeket tapossák, de jelen pillanatban nem érdekli a nőt. FP-nél a konyhába Jughead, SP és Fangs ült. A nő arcán pár csepp könny csordogál le, így FP egyből oda megy hozzá.
-Mi történt?-kérdi a férfi, viszont erre a három fiú is fel figyel.
-Kim nem jött haza tegnap este és a kocsit se találom. -mondja mély levegőt véve.
-Nem szólt, hogy hova megy vagy nem alszik ott valakinél?-kérdi FP, hátha nem komoly a baj.
-Nem. Nem mondott semmit.-mondja Rosa. Sweet Pea ezt hallva ökölbe szorítja a kezét és belül magát okolja. Tudta, hogy milyen nehezen esett át Kim azon ami a lány és Jug között történt, de ő mégis felhozta neki. Sőt, mintha egy kést vágott volna lányba. SP az asztalra csap majd fel áll és ki megy a lakókocsiból. Fangs és Jug utána szalad és megállítják őt.
-Meg kell találnunk. Ez tuti az én hibám.-mondja SP idegesen.
-Dehogy a tiéd.-nyugtatja Fangs.
-Elmegyek a Fehér Féreg-be és szólók a többieknek.-mondja Sweet Pea.
-Rendben. Mi pedig elindulunk megkeresni.-mondja Jughead.
-Mi is megyünk.-lép melléjük Toni és Cheryl. A fiúk értetlenül néztek a lányokra.
-Mindent hallottunk.-forgatja meg a szemét Cheryl. Végül mindenki elindul megkeresni Kimberly-t. Cheryl értesítette Veronicat, Bettyt és Archie-t akik szintén segítettek nekik. Igaz, hogy az egész napot keresgéléssel töltötték mégsem találták meg a lányt. Mindenki hulla fáradtan és idegesen ül a Pop's alatti bárban.
De aki a legidegesebb és a legjobban fél az Sweet Pea.

•Kimberly•

-Egy kicsit sem lepődöm meg, hogy te vagy az. De miért?-kérdem a fiú felé nézve. Kezeim meg vannak kötve, ahogy a lábaim is. Próbálom őket kiszabadítani, de sehogy se akar összejönni.
-Nem tudod?-lepődik meg. A fiókból  nagy késeket törölgeti olyan élvezettel, mintha az én véremet törölné le róla.
-Szóval meg ölsz? Vagy mi a terved? Halálra untatni?-nézzek körül a házban hátha találok egy kiútat vagy valamit amivel kiszabadítom magam.
Leguggol elém és az egyik késsel óvatosan simogatni kezdi az arcom.
-Anyánk egy szívtelen. Eldobott engem és téged megtartott, mi szerint én velejéig romlott vagyok, te pedig tökéletes. Majd ezek után megtudja milyen fájdalmat okozott nekem.-mondja mosolyogva majd fel áll és vissza sétál tovább kést törölgetni. Nem tudom mire kéne gondolnom. Anyám eltitkolta volna, úgy, mint apát vagy Jughead-ékat.
-Látod ott azt a ketrecet?-kérdi rám se nézve. El nézek a ketrec irányába, amit ahogy elnézek kutyáknak lett csinálva. Vastag rácsos, ketrec...
-A háziállatodnak akarsz tartani?-kérdem felhúzott szemöldökkel.
-Nem. Tudod kellett valami erős, amit nem visz el semmi és itt most a sodrásra gondolok. Még nincs be fagyva a Sweetwater folyó, így tökéletes alkalom lesz. -egyenesedik ki. Ez a nem normális bele akar dobni a folyóba, hogy ott fulladjak meg. Felém sétált majd újból leguggolt elém.
-Nem tudtam megölni őt, pedig mindenki úgy ismert, hogy Az a fiú, aki megölte az anyját. Tévedés mert nem sikerült, de egy ideig én is elhittem. Sajnálom hugi, de te következel.-mondja mosolyogva.
-Te nem vagy normális Chris.-mondom mérgesen majd lefejelem. Orrát fogva felkiált fájdalmasan majd fel áll mellőlem és ott hagy.