A szenvedély viharában [ÁTÍRÁS ALATT]

26. rész - A madárka

Épp hogy véget ért 2019 első gimis napja, máris jött a 2. Legalább ma szép idő volt, nem úgy mint tegnap. Kathy már máshol tanul tovább, de talán egyszer még fogok vele találkozni. Az osztály még mindig kíváncsi arra, hogy Helen néninek ki okozta a balesetet, de mivel azaz eset már a múlté, ezért jobb ha mi sem foglalkozunk vele... Ha már a rendőrség se, akkor  mi sem!

Egy finom, kiadós reggeli után célba vettem a gimit. Sétálgatva a madarakat bámultam. Olyan szépen csicseregnek így hajnalok hajnalán, és milyen gyönyörűek... Lassacskán kezd is tavasz lenni, és itt a párválasztás ideje. De még tavasz előtt az osztályunk rendez egy farsangi maszkabált... de az még kicsit odébb van. A  gimi közelében észrevettem, hogy egy szegény kis madárka megsérült... Szegény annyira tehetetlennek tűnt, nem hagyhattam csak úgy ott.Amikor felakartam venni a kezembe, észrevettem, hogy a szárnya alatt sérült meg.

A rászoruló madarat a kezembe vettem és beléptem a gimi udvarára. Leültem egy padra, és a harapnivalómat egy zacsiba tettem, mivel az uzsonnás dobozomra volt szükség. A körzőm segítségével a doboz tetejére vájtam 9 db lyukat, hogy kaphasson levegőt. Majd a kis csőröst beletettem:

-Adni kéne neked egy nevet-mondtam magamban-Hm.. nézzük csak... mondjuk legyen... Odry! Oh igen, ez a név tökéletesen illik rád!-mosolyodtam el.

Bele is helyeztem a volt uzsonnás dobozomba Odryt, majd a dobozt a tatyómba. Hallottam a csengőt, tehát ez azt jelentette, hogy kezdődik az 1. óra. Szerencsémre pont az első óra matek, tehát az ofőnkkel van óránk. Ahogy beléptem az osztályunkba kicsit rezegtem, hiszen féltem a lebukástól. Mivel a gimi főbejárata ajtaján ez a mondat ált: "Figyelem! Állatokat a gimi területére TILOS behozni!". Csak ne bukjak le... mert akkor mehetek az igazgatóhoz. A helyem leülésekor egyből oda jött hozzám Pamela:

-Szép jó reggelt Blanca! Hát te meg miért rezegsz ennyire?-kérdezte avval a huncut mosolyával.

-Ohh.. szia, neked is. Én rezegni? Áhh dehogy... csak picit fázok!-válaszoltam neki, de már szinte éreztem, hogy verejtékezem.

-Komolyan? Fázol? 2 pulcsi van rajtad, ráadásul +5°C van és süt a nap. Az lehetetlen, hogy fázol!- kényesedett a hangja és a tekintete.

-Pedig lehetséges, mivel fázós típus vagyok. Amúgy Paige, semmi kedvem veled beszélni, úgyhogy légy kedves és menj el innen!-kezdett már idegesíteni!

-Khm..khm.. Pamela vagyok, és te tuti, hogy titkolsz valamit! De ne aggódj, kifog derülni, ahogy az is kiderült, hogy a fiúmmal jöttél össze!

-Csakhogy felvilágosítsalak... drága  Penny... 1., Te nem voltál együtt Martinnal akkor, mikor összejöttünk! 2., Arról nem én tehetek, hogy szakítottatok és 3., Csak te vagy olyan rendkívüli liba, hogy egy TITKOT szét kell terjeszteni az egész világnak!

-Ahj... PAMELA!-vált feszülté-Hidd el, hogy nagyon is tehetsz arról, hogy Martin szakított velem! Ha te nem jöttél volna ide, még ma is együtt járnánk!