𝙣𝙗𝙖×𝙣𝙛𝙡 𝙞𝙢𝙖𝙜𝙞𝙣𝙚𝙨, 𝙤𝙣𝙚𝙨𝙝𝙤𝙩𝙨 𝙚𝙩𝙘.

Kyrie Irving |🖤Love On The Brain🖤

Tartalom: Egy családi vacsorán vagy, amikor is volt barátod és csapattársai betérnek ugyanabba az étterembe. A szakításotok pár hónapja történt, amikor is eléggé összeveszve váltatok el. Ezen pedig már csak az ronthat, hogy a családod ott hagy régi baráti társaságoddal és Vele...
Személyrag: E/1 (Saját szemszöged)
*TS/N: testvéred neve

Love On The Brain
/Az agyamra ment a szerelem/

A családommal ültem egy étteremben. Megkaptam életem eddigi legizgalmasabb állását, s a mai nap ezt ünnepeltük. A Nike megbízásából kell podcasteket csinálnom különböző sportolók, edzők, szakértők meghívásával. Persze, ez az állás nagyon sok munkával jár, háttérismeretekkel, de pont ettől volt érdekes az egész.

A családom büszke volt rám, hisz lássuk be, aki a Nike színeiben dolgozik, az sosem jár rosszul. Másrészt támogattak és tudtak segíteni, mivel eléggé otthon vannak sport terén. Ők vérbeli sportolók voltak, anyukám karatézott, míg apukám fiatalabb korában kosarazott. Mára már mindkettejük kicsit visszafogta magát, anyukám fut, míg apukám imád teniszezni.

Én saját testsúlyos edzéseket végzek. Persze sportolok, de nem ütöttem nagyon a szüleimre. Mindig is inkább a sport elméleti része érdekelt, a technika, az hogy milyen felkészülés van a versenyek mögött, tudatos táplálkozás, a regeneráció. Ezért is szerettem a Nikenál dolgozni, mert a munkatársaim megértettek.

- Nézted a Cavaliers meccset? - Kérdezte apukám, mire megráztam a fejemet.

- Nem volt rá időm - hazudtam, de nem akartam Kyrieról beszélni. Igen, Kyrie Irvingről, az exemről.

Kyrieval munkámnak köszönhetően ismerkedtem meg. Eléggé gyorsan ment az egész, a harmadik randink után már együtt voltunk. Viszont nem volt valami egyszerű a kapcsolatunk. Ő az évben igazolt át a Cavalierszhez, én egyre inkább a munkámmal foglalkoztam. Őszintén, nem volt időnk egymásra, mégis eléggé szerettük egymást ahhoz, hogy azt a maradék szabadidőnket együtt tudjuk tölteni. Bemutatta nekem a csapattársait, sokszor elhívott a meccseire. Jó volt, de mikor már hetekig nem találkoztunk, akkor arra jutottam, hogy jobb lenne szakítani. Ő ezzel nem értett egyet, én mégis döntöttem helyette. Önző dolog volt, de így volt mindkettőnknek egyszerűbb.

Mellékesen, láttam a meccset. Kyrie, mint mindig most is jól játszott. Meglátszott az a sok gyakorlás, amit a kosárba fektetett.

Eléggé elgondolkoztam, mikor is anyukám mosolyogva megrázott a vállamnál.

- Nézd kik azok - vigyorgott és az ajtó felé mutatott, ahol a Cavs tagjai jöttek be. Én hirtelen inkább az borlapot kezdtem nézni egészen egyenesen az arcom elé tartva.

- Nehogy valami hülye jelenetet csináljatok. - Szűrtem ki a fogaim közül a szüleimnek, miközben kitekintettem a lap mögül. Kyrieék leültek hátrébb egy asztalhoz, így nyugodtan letettem a lapot és felsóhajtottam.

- Nem értelek, te szakítottál vele - szólalt meg a testvérem, aki ez idáig csöndben ült.

- Mit nem értesz? Szeretem, de szakítottam vele, kettőnk érdekében - mondtam, majd inkább kortyoltam az üdítőmből.

- Azért szakítottál, mert neked így egyszerűbb volt, T/N - forgatta meg a szemét.

- Lényegtelen - sóhajtottam fel. - Inkább fejezzük be a vacsorát - zártam le a témát és magamba tömtem a maradék ételt. Bármennyire is próbáltam elterelni a gondolatom arról, hogy Kyrieval egy légtérben vagyok, egyszerűen nem ment. Lassan 4 hónapja szakítottam vele, mennyi idő kell még, hogy ne legyen rám ilyen hatással?