Rocky +BEFEJEZETT+

11. Banda és szabadság

Amint visszamentem Jackhez, a többiek már ott voltak. Jack már bemelegít. Ami persze azt jelenti, hogy Wiskeyt fogyaszt, hogy kitisztuljanak a hangszálai. Elvileg ő az énekes de énekelni még nem hallottam. Lehet ez azért volt, mert egy ideig fájt a torka. Köszöntem mindenkinek, majd mindenkit sorban megöleltem.
-Jobban vagy, Rachel?-kérdezte Tonny.
-Még ki kell pihennem a sérelmeket, de meg leszek.-mosolyogtam.
-Erős kis csaj vagy, Rocky.-puszilta meg fejem búbját Berry.
-Bizony, az.-mosolygott rám végül Jack.
-Basszus!Megint elfelejtettem a gitárom!-fogtam a fejem.
-Nem baj! Most pihenünk.
-Akkor miért iszod azt a wiskey-t?-kérdezte Berry.
-A hang terápia része.
-Jaj, Jacky, idáig sem volt jó hangod, nem kell erőltetni.
-Igazán? Na gyere csak ide!
Ekkor Jack odament Berryhez, hóna alá vágta és megborzolta rózsaszín haját. Közben nevettek, de Berry felsipított:
-Ne! Jack állj le! Hagyd a hajam!
Tonny a hasát fogta a nevetéstől, én csak mosolyogtam. Jó volt látni, hogy ő vidám.
-Tök jó fej mostanában Jack.-jelentette ki Tonny.-Nem tudod mitől lehet ez?
-Nem, de örülök, hogy megváltozott.-pillantottam Tonnyra.
-Berrynek ilyenkor már rég leordította volna a fejét.
-Azt elhiszem. Sosem volt ilyen?
-De egyszer igen. De az is akkor volt, mikor összejött egy csajjal. Ha valami jó dolog történik vele, akkor ilyen, de most nem tudom mi történhetett vele.
-Érdekes...-néztem tovább Jackéket.

Fent, amíg a fiúk letusoltak, Berryvel beszélgettünk. Spagettipántos, rövid, fekete felsőjét mindig igazgatta.
-Szerinted Jack mitől ilyen vidám?-kérdezte Berry.
-Neked is furcsa?-kérdeztem.
-Igen. Mióta a bandában vagy, nap mint nap változik egy kicsit.
-Ami azt illeti, azóta ilyen, mióta elmondta mi történt vele. Végig hallgattam és nem ítéltem el semmiért.
-Te jó ég!-vinnyogott Berry.-Elmondta neked a Selly-s sztorit?
-Igen.
-Tudod mit jelent ez?
-Neeem...
-Azt, hogy megbízik benned. Nem mindegyikünknek árulta ám el. Tonnynak például semmit nem mondott erről. Az iskolája meg annyira sem tudja a történetet. Ez eszméletlen! Mondtam, hogy sikerülni fog!
-Miért számít ennyire az, hogy megbízik bennem Jack?
-Mert az ő bizalmát nehéz elnyerni. És, hogy őszintén megmondjam, szeretném, hogy összejöjjetek!
-Miért? Ő csak egy barátom. Kennyt sem hevertem ki. És szerintem ő sem érez irántam semmi mást, mint barátságot. Meg én sem érzek iránta semmi olyat.
-Kár...Pedig nagyon jól összeillenétek. Jack olyan kemény, mint egy szikla, ami a szívén, az a száján, ugyan akkor kedves azokhoz, akik megbíznak benne és viszont bízik bennük. Te pedig élet vidám vagy, te is megmondod a véleményed bármiről és ami a legjobb, akkor is optimista vagy, ha ő akkor nem is. És így tudod motiválni őt.
-Igaz, de barátságban is ugyan úgy ki tudjuk egészíteni egymást.
-Jó, ahogy akarod...De ha eljön a pillanat, a fejedbe ordítom, hogy: MEGMONDTAM!
Ekkor mind a ketten felnevettünk.
A fiúk feljöttek, csurom vizes hajjal. Jacket furcsa volt látni láncok és bandana nélkül, de Tonnyt annál inkább smink nélkül. Viszont nagyon féltékeny vagyok Tonny hosszú, fekete hajára. Legalább a derekáig leér, az enyém pedig csak a hátam közepéig. Mind a ketten fekete pólóban és nadrágban voltak.
-Szépen vagyunk, mondhatom.-mosolygott Jack.-Olyan kíváncsi vagyok, vajon min nevetnek, te nem Tonny?
-De, felettébb érdekes téma lehetett.-nézett Jackre egy fél vigyorral arcán.
-Semmiről nem maradtatok le.-mondta Berry.-Csajos dolgokról beszélgettünk.
-Aha, persze. Pont az beszél csajos dolgokról, akivel múltkor együtt néztük, hogy ugranak be a csajok a medencébe.
-Tonny, ne buktass le!! Úgy volt hogy tartod a szád!
Jack és én egyszerre nevettünk fel,  ám, mikor abbahagytuk a nevetést, Berryre és Tonnyra néztünk, akik mosolyogva figyeltek minket.
-Mi az?-kérdezte Jack.-Valami van rajtunk, vagy mi?
-Nem érdekes.-kacsintott egymásra Tonny és Berry.
-Még a végén kiderül, hogy nem is leszbikus vagy, hanem biszex, Berry...
-Fogd már be! Bűzlesz, pedig most fürödtél!-nevette el magát a pink hajú lány.
-Mondja a seprű fejű...
-Nekem legalább kinéz valahogy a hajam és nem úgy áll, mint egy emósnak.
-Tudod, hogy bírlak, Berry.
-Persze, hogy tudom! Gyere ide!
Ekkor Berry és Jack megölelték egymást, majd megpaskolták a másiknak a hátát és ezzel be is fejeződött az ölelés.


Pár óra múlva, a banda úgy aludt, mint a bunda. Ám én mégis felkeltem, mert nem bírtam aludni. Berry folyton az én felemre gurult. És tudni illik, mivel Jacknek egy ágya van, de nagy, mindenki abban alszik. Le lépkedtem a lépcsőn és a konyhába igyekeztem volna egy kis vízért, de ekkor láttam, hogy a nappaliban fel van kapcsolva a villany. Kimentem oda is és láttam, hogy Jack az asztalnál ül és nagyon töri a fejét.
-Szia Jack!-köszöntem.
Szegény fiú kicsit össze rezzent, majd hátra nézett a mellkasát fogva.
-Jaj, Rachel...-fújta ki a levegőt.-Megijesztettél.
-Ne haragudj! Te miért nem tudsz aludni?
-Ezt én is kérdezhetném tőled.
-Hát Kenny miatt nem tudok sokszor aludni, de ez más tészta. És te miért nem?
-Pont ez az. Mióta Kenny nincs a bandába, fel akarom frissíteni a szövegeket és a dalokat. A régieket elfelejtjük. Egy új dalt akarok írni ami róla szól és gúnyos, de nem tudok még címet sem adni neki...
-Segíthetek?
-Ha akarsz, de nem muszáj.
Ekkor odatoltam Jack mellé egy széket és nekiálltunk a címet tervezgetni. Kezdetben az volt a címe, hogy Asshole, de aztán megváltoztattuk You Never Come Back-re. Aztán a dalt kezdtük el írni. Felváltva voltak rá ötleteink, hogy vicces legyen, ugyan akkor legyen benne egy kis komolyság és egy fajta üzenetté rögzüljön. Sőt, egyszer se nevezzük meg benne Kennyt, hanem magától értetődő legyen. A szöveg első sora a külsejét jellemzi, amit poén szerűen írtunk körbe, majd a viselkedését. Aztán jön az ismétlődő versszak, ami arról szól, hogy ne jöjjön vissza soha, mert csak átverne újra és újra minket. Aztán azzal folytatódik, hogy miket csinált a bandával és velem. Arról is szó volt, hogy meglógott egy olcsó ribanccal, akiért igazából egy petákot nem fizetnének. Az után a reflénnel folytatódott.

Mire megírtuk, hajnalodott és mi elfáradtunk. De Jack újra boldog volt. Ennek örültem igazán. Ahogy felmentünk a lépcsőn, Jack ezt mondta:
-Rocky, köszi, hogy segítettél.
-Igazán nincs mit.-mosolyogtam rá.
-Figyelj, ha akarod, lehetünk közösen dalszerzők.
-Ennek nagyon örülök, Jack! Csak az a baj, hogy nem igazán tudom hogyan fejezzem ki magam dalokban.
-Arra majd megtanítalak, ne aggódj. Ezért kéne irodalom órán figyelni.
-Na igen.
Csöndben elkacagtuk magunkat, nehogy felébresszünk bárkit is. Ám, mikor beléptünk a szobába, láttuk, hogy Berry és Tonny úgy alszanak, mintha egy pár lennének. Berry Tonny mellkasára hajtotta a fejét, keze az ő hasán volt, a fiú pedig magához ölelte őt. Szám elé tettem a kezem, hogy ne adjak ki semmilyen hangos hangot, mert rám jött megint a nevetés. Jack mosolyogva elővette a telefonját, majd lefotózta őket.
-Ezt, ha meglátják, maguk alá fognak csinálni.-suttogta Jack.
-Az biztos.-kacagtam el magam.
-Sssst.-csitított el a fiú.
Halkan bemásztunk az ágyba mi is és Jack Tonny mellé feküdt, én pedig oda, ahol igazából Berry helye lenne. Egymásra néztünk, de nem tudtuk megmaradni  kuncogás nélkül. Mikor pedig végre abbahagytuk, Jack csöndben csak ennyit mondott:
-Szép álmokat, Rachel!
-Neked is, Jack.
Lehunytuk szemünket és végre nyugalomban tudtunk pihenni. Semmi nem zavart minket.

Ám körülbelül hét óra lehetett, mikor arra keltünk fel, hogy Tonny és Berry lehúzta rólunk a paplant.
-Galambjaim, ébresztő!-énekelte rekedt hangján Tonny.
-Anyu, hagyj aludni még öt percet!-mondta nyűgösen Jack, majd vissza húzta magára a takarót.
Belegondolva, reggelente Jack olyan mint egy kisfiú.
-Mi van, Jacky, addig turbékoltatok, míg el nem fáradtatok?-kérdezte gúnyosan Berry.
Ekkor már én is felriadtam. Felülve Jackre néztem, aki az ágy másik felén volt és fázis késéssel ő is felkelt.
-Még hogy MI turbékoltunk?-láttam ördögi vigyorát Jacknek. Egyszerre volt ijesztő és vicces.
Ekkor előhúzta zsebéből telefonját.
-Mi van, fotót is csináltatok róla?-nevetett Tonny.-Esetleg nem videóztátok le és ment a felhőbe?
-Nevess csak, barátom, de ha ezt meglátod le se tudnád tagadni, hogy ez történt!
Ekkor Jack oda mutatta nekik a képet,  amit készített róluk. Tonny és Berry először nem figyeltek oda, ám mikor a fiú ránézett a képre, olyan kerekek lettek a szemei, mint eddig talán soha.
-Berry ez te vagy??-bökte meg vállát a lánynak. Berry is a kijelzőre nézett, majd az arca olyan piros lett, mint egy paradicsom.
-Tonny, ez te vagy??-kérdezte ugyan azt Berry.
-Háhá, megvagytok!-nevetett ördögien Jack.-Látnátok az arcotokat!
-Photoshop! Tuti az!!
-Berry te is tudod, hogy nem értek hozzá...
-Tonny, nem alszok még egyszer veled...
-Te velem???-mutatott magára Tonny.-Nem én forgolódok éjszaka. Én csak nem akartam, hogy összenyomd Rockyt.
-Perverz állat...
Jack eltette a telefont, én pedig a nevetséges helyzet ellenére próbáltam komoly maradni, de mosolyogva mondtam el, mi is a jó hír:
-Jól van, gyerekek! Van egy jó hírem: Jackel írtunk egy dalt, ami Kennyt gúnyolja ki.
-Bizony.-bólintott a fiú.-És a régi dalokat elégettük. Így hamarabb túl leszünk rajta mind és szó szerint, tiszta lappal folytatjuk a bandának a fejlődését.
-Ez király!-mosolyodott el Berry.-Akkor nyomás próbálni!