Házi feladat:
Írj fogalmazást arról, hogy hogyan képzeled el magadat egy tökéletes élet hétköznapján!
Én: Ez könnyű....*elkezd írni*
A mai nap is átlagosnak indult.
Reggel a nappal együtt keltem, majd miután magamhoz vettem a fegyvereimet, elindultam, hogy némi élelem után nézzek.
Én: Na jóóó.... Ez így nem teljesen stimmel. Képtelen vagyok olyan korán felelni. *áthúzza, majd újra írja*
Miután leigázták a falut, már nem volt meglepetés, hogy a reggeli ébresztőórám kakasról a vészkürtre váltott....
Én: Na neeee! Kizárt, hogy nem csaptam volna szét az első alkalommal azt az átkozott síp utánzatot! *megint átírja*
Éppen a sikátorokban sétáltam, hátha találok néhány balekot, akit agyonverhetek...
Én: Ugyan már! Az első három eset után evakuálták volna a várost, engem meg karanténba zártak volna. Mondjuk megszöknék, de akkor se lenne senki olyan hülye, hogy ne érezze a gyilkos aurámat 20 kilométeres körzetben...
Másnap
Tanár: Tudod, most igazán csalódtam benned. Te mindig olyan jó fogalmazásokat írsz. Mégis mi EZ??
Miután 10 óra körül végre kinyílt a szemem, a kedvenc könyvem után nyúltam, majd egész nap ebben a fellegek fölötti pozícióban maradtam.
