Kalitkából Kalitkába...(BEFEJEZETT!!!)

21.rész

-Nem mindig előretervezettek a rossz cselekedetek. Nem mindig hazudnak az emberek. Ne felejtsétek el, hogy a füllentés nem hazugság. Ugye Beka?-Beszélt a filozófus tanár, de el kell szomorítanom, megosztott figyelmem van, még ha el is bambulok.

-Igen.

-Kifejtenéd mit gondolsz erről?- Mondanék nemet, de akkor is beszélnem kéne... Nem értem a tanárokat, ők a logikus emberek, mégsem értik azt a kifejezést, hogy "nem".

-Hát persze-mosolyogtam, mint valami beképzelt picsa, de ezt a tanár is észrevette, mivel hangosan felnevetett. Persze 2 perc után már nem volt vicces, így vissza tértünk a véleményemhez-Még ha nem is tervezünk előre rossz dolgokat, azt hiszem... Belefutunk.-szontyolodtam el, mikor Ádámra gondoltam. Vajon mi lehet vele?-Ha éppen mosogatok, és azon aggódom, hogy ledobom-e a poharat, vagy sem, megtörténik. Így a rossz cselekedetek is előre terveltek tudat alatt. A hazugság pedig egy védelmi eszköz, amit akkor használ az ember, ha "bajban" érzi magát. Nem akarja, de véletlenül megemlít valakit, aki nincs is a történetben... Aztán pedig kis füllentéssel helyre hozza. A füllentés nem hazugság, hiszen más érdekében tesszük, vagy mégsem? Eleve nem kéne füllenteni, ha nem hazudtunk volna, ez afféle utóíz-tűnődtem, miközben mindenki meglepetten bámult, a tanár pedig döbbenten nézett rám-Ön is így gondolja Mr. Manos?

-Szebben én sem tudtam volna megfogalmazni. Mondja csak Mrs, Mrs...

-Kozma Rebeka-mosolyogtam, de a tanárnak megint leesett az álla, meg még jó pár embernek.

-Tapasztalta már ezeket a dolgokat a bőrén?-váltott hirtelen hangnemet, mire én felrántottam a pólóm a mellem aljáig, hogy látszódjanak a sérüléseim.

-Szó szerint minden négyzetméterén...-Ezután kicsengettek, én pedig kifelé indultam, de a tanár visszatartott.

-Szeretném ha tegeződnénk, elvégre 23 éves vagyok... Peter-nyújtotta felém a kezét.

-Rebeka-ráztam vele kezet.

-Mondd csak, az a sérülés...

-1 hónapos, apámnak érdekes "rajongói" vannak, még több ellensége... Amibe én szó szerint beleőrülök. Ha érted hogy értem.

-Szóval te tetted-huhh, okos pasi... meg jóképű.

-Szívesen csevegnék erről, de most nincs időm, elfogok késni a következő órámról-hadartam.

-Rendben, akkor majd még beszélünk- hangja csalódott volt. Talán tényleg érdekli mi van velem? Áhh, nem hiszem.

***

-Nah, és mit mondott Mr. Manos?-érdeklődött Valery...

-Se... semmit-miért dadogok, ha róla van szó? Nem zúghatok a tanáromba...

-Aha-vágott sejtelmes képet, amin mindketten felnevettünk.

Bárcsak hallgattam volna a híres mondásra, miszerint "Ne igyunk előre a medve bőrére"...