Törékeny™ - SZÜNETEL

Második

Miután megbeszéltük, hogy ki hányas házban lesz, megindulunk a csomagjainkkal a faházak felé. Annyira művészien van kialakítva a tábor, hogy szinte érzem az ihletet, pedig nem szokásom verseket, dalokat írni, egyszer-kétszer előfordult már, azokat is csak Taehyungnak mutattam meg. Namjoon és Jin mennek elöl, mögöttük a gerlepár, mi pedig az unokatestvéremmel leghátul. Közben elhaladunk a lányok faházai előtt, mosolygásra késztet a nagy hangzavar, mindenfelé szaladgáló lányok állják az utunkat, kacagás és sikoltozás tölti be a teret. Amikor elérkezünk a tizennyolcas számmal jelzett faházhoz, Jin az ajtóhoz lép, mert nála van a kulcs. Namjoon és Tae addig lerakják a cuccaikat a tornácra, míg a legidősebb bajlódik egy kicsit a zárral.

- Segítsek, hyung?- kérdezi tőle Nam, majd odamasírozik mellé.

- Ó, még csak az kéne, hogy megint beletörd a zárba!

A fiúk hangosan felnevetnek, mire Nam dobbant egyet.

- Ezt örökké fel fogod emlegetni, ugye, Jin?

- Érdekes módon tehetséged tönkretenni olyan dolgokat, amik nagyon értékesek. Kár, hogy nincs ilyen támpont a szerződtetésben, mert akkor már két évvel ezelőtt felvett volna a Big Hit!

- Jaj, ne, megint kezdődik!- sóhajtja halkan Yoongi, majd hozzábújik Hobihoz.

- Micsoda?- kérdezem tőlük.

- Csak figyeld!

Hobi feléjük bök a fejével, Tae pedig odaáll mellénk. Mi történik?

- MIÉRT VAN AZ, HOGY TE MÁST SEM TUDSZ CSINÁLNI, CSAK SZAPULNI ENGEM?- kezdi fennhangon Namjoon.

- HA NEM LENNE RÁ OKOM, NEM SZAPULNÁLAK! VÁRJUNK CSAK, MI AZ, HOGY SZAPULLAK?- kel ki magából Jin is.

- TUDOM JÓL, HOGY ALKALOM ADTÁN ÜGYETLEN VAGYOK, DE EZ NEM AZT JELENTI, HOGY FOLYAMATOSAN TUDATNI KELL VELEM!

- ÉN CSAK VISZONZOM AZT, AMIT TŐLED KAPOK, NAMJOON! TE VAGY AZ, AKI ÚGY CSINÁL, MINTHA NEM IS HUSZONNÉGY LENNÉK, HANEM MÉG GYEREK!

- MERT ÚGY VISELKEDSZ, SEOKJIN! NÉHA ÉSZHEZ KELL TÉGED TÉRÍTENI, MERT KÜLÖNBEN VALAMI BAJOD ESIK!

Jin nem válaszol, csak idegesen mered a másikra, Tae pedig előre lép, hogy véget vessen a veszekedésnek.

- Fiúk! Kérlek, hagyjátok ezt abba, megint az égvilágon semmi értelme sincs a veszekedéseteknek! 

- Sajnálom, hyung!- mondja Namjoon.

- El van felejtve, Nam! Én is sajnálom, hogy ilyeneket mondtam neked!

- Na, most, hogy mindenki szeret mindenkit, bemehetnénk végre ebbe a rohadt házba?

Yoongi feszült hangjára mindanyian az ajtó felé fordulunk, és Jin végül kinyitja azt. Magam elé engedem őket, és kíváncsian tekintek körbe. Először egy apró előszobába lépünk be, onnan nyílik egy ajtó, értelemszerűen az lesz a fürdő. A szobában négy különálló ágy van, minden sarokban egy-egy, mindegyik mellett éjjeli- és ruhásszekrények, azokon növények, a falakon festmények. Nahát, ez a Big Hit tényleg kitesz magáért!

- Na, Jin hyung, segítesz összetolni ezt a két ágyat?- mutat a bejárattal szemben lévő ágyakra Hobi.

- Mégis miért?

- Nem gondolhatod komolyan, hogy külön alszom az én Yoongimtól?

Én addig leteszem a jobb oldali ágyra a cuccaimat, és helyet foglalok, Tae pedig törökülésben mellém telepedik.

Jin a szabadon maradt ágyra dobja a sporttáskáját, és vagy öt hátizsákot, majd fújtatva Hobihoz lép.

- Részemről rendben, de ha egyszer is meghallom, hogy elkezdtek szexelni, én levágom a fa...