first and last

first

JH: Megérdemeljük mindazt, ami történt. Egyszerű.
Csak fiatal gyerekek voltunk.
Annyira szórakoztunk..

De akkor valami szörnyűség történt..

Tae otthon otthagyta a dolgokat. Találkoztunk az éjszaka, de nem láttuk a figyelmeztető jeleket felőle.
Jól nézett ki. Pedig feltűnhetett volna, hogy valami nincs rendben.

Később.. mindannyian ittunk.
Jin és Tae a semmiért verekedett.

Aztán Tae megnyugodott, és hazament. De ami ott történt..
Az önvédelem volt. Nemtudott mást csinálni, nem tehetett mást. Muszáj volt megölnie azt a férfit.
De soha nem bocsátotta meg magának.
Néhány héttel később azt mondta, hogy partra akar menni.
Újra boldognak látszott. Nem tudhattuk, hogy mit tervez aznap.

Emlékszem, Jimin azt mondta: "Mit csinál?"
és jungkook futott Tae-hez, de már túl késő volt.

Először kiabáltunk "Gyere vissza ide!"

Még mindig mindig nem tudtuk, hogy pár pillanattal később szörnyű dolog fog történni.

De Tae csak mosolygott, majd..majd leugrott.

1 ÉV MÚLVA

JM: Jungkook legalább hetente egyszer meglátogatja Tae-t a temetőben. Őt viselte meg legjobban ez az egész..

Azt hittük, hogy ez a rettenetes rémálom vége.
De nem.
Megpróbáltunk átállni az életünkkel.
De ez csak a kezdet volt.

Furcsa dolgok kezdtek történni, de először csak véletlenszerűen.
Majd egyre sűrűbben.

Akkor kezdődtek a rémálmok.

A dolgok méginkább rosszabbodtak. Yoongi és Jin elkezdték hallani Tae-t. Namjoon és én elkezdtük látni.
De Hoseoknak és Jungkooknak rosszabb volt.

Jungkooknak látomásai voltak.
És Hoseok születésnapján...

End of First