Ilyet is ritkán mondok, de elkezdek naplót írni. Biztos sokan nyominak fogtok tartani, mert a legtöbb épeszű ember nem ír naplót csak úgy. Bemitatkozni meg mégis minek mutatkozzak be? Majd ha 60 év múlva elolvasom, ismerjem fel magam vagy mi? Úgyis csak én látom! Inkább elkezdem a sztory-t. Ugye azzal kezdődött hogy felvettek a Szent Johanna gimibe. Új suli, új én! Vagy nem. Én maradok a régi Cortez, aki épp hogy nem bukik meg. A nagyszüleim elküldtek a gólyatáborba, akármennyire ellenkeztem. (Mivel a nagyszüleimmel élek. Anyu és apu Amerikában vannak) amikor végeztem a reggrli rutinommal, elindultam a suliba. Meg csak ketten voltak ott. Az ofő meg egy osztálytársam.
- Jóreggelt! - köszöntem az ofőnek.
- Jó reggelt! Most divatba jött a koránkelés vagy mi? - értetlenkedett a tanár.
- Nem, csak elnéztem az időt. Eredetileg 1 órával később akartam jönni. -mondtam szánalmasan. Ilyen béna is ki más lehetne hogy 8:00 helyett 7:00-kor jön? Az osztályfőnök kicsitmoslygott, de ez nem tartott sokáig.
- Ülj csak le Richárd mellé.
Leültem és elővettem a telefonom.
- Cső haver! - köszönt Ricsi - Téged is elkergettek otthonról hogy ne késs el?
- Nem teljesen... inkább úgy mondanám hogy a matek sosem ment és 8 helyett 7-re jöttem. - mondtam unottan.
- Hogy lehet így elnézni az időt? - röhögött Ricsi.
Egyre többen érkeztek meg. Volt egy lány, Kinga, aki már nyomult. A buszon is a közelembr akart ülni, de inkább arrébb ültem. Az út egész jól telt, végig Ricsivel beszéltem. Próbáltam Robival is, de csak valami videójátékról beszélt. Egy mukkot sem értettem belőle. Aztán végre odaértünk. Egy szobában 3-an voltak. Én Ricsivel és Zsoltival kerültem egy szobába. Amikor lepakoltunk, kimentünk a teraszra. Természetesen jött az ismerkedés. Amikor már eléggé kitárgyaltuk, elhatároztuk hogy felesz vagy mersz-ezünk.
Köszi hogy elolvastad, ha szeretnél folytatást, jelezd😉
