33. Tényleg ő az

512 32 15
                                    

Két nappal később

A konyhában ténykedtem, sürögtem-forogtam akár egy vérbeli háziasszony. Éppen az aznapi ebédemet/ebédünket igyekeztem több-kevesebb sikerrel a megfelelő módon elkészíteni, úgy ahogy azt mindenki szereti a családban. Mindenféle tésztaételt próbáltam összeállítani. Makarónit, halas-paradicsomos tésztát olasz módra, tészta salátát, stb.
Mivel lebetegedtem és kényszerpihenőre küldtek - amit mellesleg nem igazán bánok - rám hárult a kaja készítés feladata, mondván ezzel is besegítek otthon.
A koszos edényeket pakoltam be a mosogatógépbe, amikor a kapucsengő zajára lettem figyelmes. "Biztos a postás" címszóval nem nyitottam ajtót, hanem inkább folytattam a cseppet sem hálás kötelességem. Nincs is annál undorítóbb, amikor egy ázott étel darab a kézfejedet választja új lakhelyéül.

Izgalmas tevékenységemet befejezvén egy lapos tányért vettem magamhoz és kiszedtem egy jókora adag tészta salátát arra. Nyugodt körülmények között beballagtam a nappaliba és levágódtam a kanapéra. Elővettem a telefonom és kikerestem valami Shawn számot, így az ebédet az Ő "társaságában" tölthettem el. Evés közben természetesen az egyik kezemben a mobilkészüléket tartottam, a tányért az ölembe helyeztem és a szabad kezemmel lapátoltam be a számba a falatokat. Egy bő tíz perc leforgása alatt azt a következtetést vontam le, hogy napközben a social media oldalak rendkívül unalmasak. Semmi érdekes vagy jelentős dolog nem történik. Bezzeg amikor suliban vagyok...

Mivelhogy túl eseménytelennek tartottam az összes oldalt, ezért az előttem álló dohányzó asztalra fektettem a mobilom. Bekapcsoltam a nagyszoba televízióját és az akkor műsorban lévő sorozatot kezdtem figyelni. Egy régi klasszikus ment, a Jóbarátok.
A meghitt sorozat maraton kezdetét a nyugalomba helyezett telefonom pittyegése zavarta meg.

SHAWN: Beengedsz?

Na na na na, álljunk csak meg egy szóra... Hogy mivan?! Ez most valami borzasztó vicc?

MAJA: Tudod, rémes a humorérzéked.

SHAWN: Ezt nem igazán értem.

MAJA: Jaj Shawn...

SHAWN: Én halál komolyan gondoltam, amit leírtam. Sőt már csengettem is, de úgy tűnik nem hallottad. Mellesleg a szél egyre erőteljesebben fúj és a Nap sem bújt még élő, kezd hűvös lenni.

MAJA: Mi..? Te most tényleg kint ácsorogsz?

SHAWN: Igen.

MAJA: Itt, Magyarországon, annak a városkának abban az utcájában ráadásul azelőtt a ház előtt ahol lakom..?

SHAWN: Igen, az istenért! Gyere már ki!!

Ez biztos, hogy valami vicc. Hogy lenne már itt Shawn Mendes, a tinibálvány, akit milliók imádnak és követnek nyomon. Lehetséges egyáltalán az, hogy senki sem tudja, hogy itt van? Akárhányszor megy valahova a rajongók mindig megtalálják. Nem hiszek neki, de azért kíváncsi vagyok.
Ez a tulajdonság egy igencsak jó hajtóerő. Kérdésekkel telve, érdeklődő pillantásokat vetettem a nappali ablakának irányába.

Végül arra jutottam, hogy ha csak a függöny mögül leskelődök, akkor az említett személy - feltéve, hogy valóban ott áll - nem fog észre venni.
Szinte osonva lépkedtem a nagy ablak elé és meghökkenve tapasztaltam, hogy bizony tényleg tartózkodik valaki a kapunk előtt.
Az ismeretlen alak szokatlanul magas és izmos testalkatú volt. Sportos ruhát, hozzá egy futócipőt, baseball sapkát és egy bazinagy napszemüveget viselt. Mellette pedig egy hatalmas bőrönd is díszelgett.

Serendipity [ SZÜNETEL ]Onde histórias criam vida. Descubra agora