Beépítve ✔

5

«Elena»

Az ereimben megfagyott a vér. Jorge kérdőn felvonta a szemöldökét.
- Szeretnél közénk tartozni vagy sem?
- Szeretnék, csak még életemben nem öltem embert - hazudtam duplán, mert először is: féltem, hogy apám egyik emberét kell megölnöm, másodszor pedig: öltem már embert. Pontosabban tavaly hurcoltak be hozzánk egy szőke hajú, barna szemű srácot a maffiából és apa mondta, hogy őt nekem kell megölnöm. Hát én elvégeztem a piszkos munka rám eső részét.
- Sebaj, egyszerű az egész. Akkor gyere szépen - húzott ki a kis helyiségből. Feszengve mentem utána. Több férfi köszönt neki és Alejandronak, de engem érdeklődve figyeltek. Benyitott egy ajtón, de azon belül egy lépcsősor vezetett lefelé.
- Gyere, Elena - nézett rám Jorge. Nagyot nyeltem és követtem őt. Egy hosszú folyosó volt előttünk. A pislákoló neon fényben mentünk kb a folyosó közepéig, majd megállt az egyik bal oldali ajtónál. Rögtön benyitott oda. Rám nézett majd a fejével intett, hogy bemenjek oda. Félve léptem be. Volt bent egy asztal, a falnál pedig egy nálam pár évvel idősebb férfi állt eszméletlenül kikötözve. Nem apa embere volt... de akkor ki? Nem baj így, hogy nem ismerem könnyebb lesz megölni. Az asztalra pillantottam. Különféle pisztolyok, kések és ölésre alkalmas fegyverek voltak kihelyezve a tölgyfa asztalra. Végig futtattam rajtuk a tekintetemet.
- Na, aranyom! Ezt a tagot kell megölnöd! - mutatott a kikötözött emberre Jorge.
- Melyikkel? - utaltam a fegyverekre.
- A választást rád bízom - vont vállat, majd érdeklődve figyelt engem. Alaposan méregettem a fegyvereket, majd az ujjaimat lassan vezettem egy szép pisztolyon.
- Jó választás - suttogta a fülembe, Jorge. Elvettem az asztalról és a hátsó zsebembe tettem.
- Ez így nem izgalmas - fintorogtam.
- Jó, akkor csináld úgy, ahogy neked tetszik - nézett rám.
- Kimennél? Nem tudom így megtenni...
- Jó, de jól gondold meg, mert az életedbe is kerülhet - emelte fel a mutató ujját és kiment az ajtót becsukva maga után. Rögtön odamentem hozzá és próbáltam felkelteni. Lassan kinyitotta a szemeit.
- Te ki vagy? - kérdezte félve a férfi.
- Ne féljen - kezdtem kikötözni a kezeit.
- Segítek - mosolyogtam rá biztatóan.