Daniel - The Rebellion Of Wolves HUN

Daniel - The rebellion of Wolves (Test Part 1) HUN

Szép este volt, a telihold rikító fénye világította be a külváros hóval telt utcáit. Az utcán még egy gyerekcsapat hócsatázott a sofőrök örömére. A hold fehérségét az utcán villogó ezer meg ezer karácsonyi fény törte meg. Még érezni lehetett a frissen vágott fenyő illatát a szobámban. Nem volt nagy szoba, de praktikus berendezésnek köszönhetően így is volt helye a szokásos rendetlenségemnek. Éppen a jövőbeli autóversenyző csapatomon gondolkoztam. A testvérem dobta fel az ötletet, mivel ő is egy autóbolond, olyan tipikus Pantastól.

Egyszerre csöngettek az ajtón, majd édesanyám rikító hangját hallottam.

-Daniel! Megjöttek a vendégek!

Elgondolkoztam hogy ez már hányadik látogatásunk az idén, meg hogy ki érdekezett, de már nem bírtam számon tartani.

-Rendben, Perc és megyek! -azzal kikapcsoltam a gépem, felvettem valami nadrágot a szennyes kupacból majd lementem a lépcsőn.

A lépcső melletti fal tele volt képekkel, nagyrészt Pantasról, hiszen ő volt a családunk szeme fénye. Nevelőapám vér szerinti gyermeke, aki nem mellesleg tehetséges volt apja munkájában is.

-Sziasztok! Már várt-ott elakadt a szavam, nem a nagyiék voltak, ahogy sejtettem, Pantas barátai jöttek látogatóba, Shane és Lightro.

-Helló Danika! -mondta gúnyosan Shane- Bátyád merre van?

-szólok neki. -elkezdtem visszaosonni a lépcsőn, míg fél füllel meghallottam Lightro lenéző megjegyzését „jó kutya"

Én vagyok az,egyedüli kutyaféle a családomban, mivel a család nagy része sárkányféle, azonban anyám összeszűrte a levet az édesapámmal. Így én vagyok a család „fekete báránya".

Kopogtattam Pantas ajtaján. Az ajtó tele volt matricákkal, többségben régebbi autók ragacsai és poszterei.

-Itt vannak a barátaid. Gyere le. - mondtam kicsit hangosabban hogy biztos meghallja, ha már ajtót nem nyit.

-Már most? -mondta kicsit meglepetten- Rendben egy perc és lenn leszek.

Csodálkoztam hogy nem kérdezte melyik barátai, mondjuk várható volt hogy jönnek, a szüleik a családunk közeli barátai, és egy közös van mindben, Ki nem állhatják édesapám. Szerencsére, Apám nem volt itthon. Lementem a lépcsőn ismét, a Ruhafogas alig bírta már a kabátok súlyát, melyet ez a két degenerált kulturálatlanul rádobott, a cipőik is szét voltak dobálva, elrontotta az amúgy szép nappali kellemes hangulatát. A barna és világos homokszínű falak kellemesen segítették a karácsonyi díszítések által nyújtott békés hangulatot. Hallottam hogy Shane éppen anyámmal beszélget, míg Lightro hallgatózott figyelmesen. Átmentem a konyhába ahol megcsapott a csirkehús összetéveszthetetlen illata. Megfogtam a sütis tányért, amin már alig maradt valami, és kivittem a nappaliba, majd leültem és csöndesen hallgattam a beszélgetést míg nevelőapámmal chateltem.

-Szóval Daniel. -Szólt hozzám Lightro hirtelen- Testvéred lehúzta magát a WC-n? Hol van?

-Azt mondta mindjárt itt lesz, nem tudom mi tart neki eddig.

Ekkor meghallottam a lépcső lépésekre figyelmeztető reccsenéseit, illetve fémláncok csörgedezését, már megint mibe van öltözve?-gondoltam.

-Sziasztok srácok! -mosolyodott el szélesen- Mi a helyzet?

Pantasnak mindig is egyéni stílusa volt, családi vonás. Mindenki elegánsan ki volt öltözve, ő a saját öltönyét átalakította.. ha lehet úgy nevezni.

Először lighroval kezelt le.. soha nem értettem miért volt ez a kettő baráti kapcsolatban. Merő ellentétek, ráadásul csak vitáznak. Az egyetlen közös bennük a karrierválasztásuk, mindkettő vezető szándékozik lenni saját családja cégénél. Utána Shane következett, Dupla szemfoggal jött ki a tojásból vagyis ijesztő megjelenése garantált volt bármiben is volt. Említenem sem kell hogy mindegyik sárkány, én vagyok az egyedüli farkas itt, alsóbbrendűnek számítottam.