1. Fejezet

1.8K 67 4
                                    

Gyomor idegel ébredtem ma reggel. Ez a nap megváltoztatja az egész eddigi életem. Nagyon várom már én nagyon izgulok is, de egyben szomorú is vagyok hogy itt kell hagynom a szüleimet és azt a néhány barátomat akik közel állnak hozzám.

Lassan elkezdtem készülődni az utazásra. Bepakoltam a kedvenc ruháimat, tankönyveimet és minden egyéb dolgot amit vinnem kell magammal a koleszba.

El is felejtettem mondani hogy miért is utazom el...

Sajnálatos módon ott kell hagynom a jelenlegi iskolámat egy újért mert a szüleimet se szó se beszéd átírattak. De még nem is a szülő városomban kerestek nekem iskolát hanem több 100 kilométerrel arrébb....

Amíg pakoltam be a dolgaimat anyukám intézte a vonat jegyeket és ő is készülődőtt.
Vele együtt sajnos a húgom is csatlakozott az úthoz szóval garantáltan nem lesz egyszerű.

2 óra múlva már a vonat állomáson álltunk és vártunk a szokásos módon késő vonatra. Kb 10 perc várakozás után fel is pattantunk a vonatra és elindultunk Budapestre. Az út kb 2 és fél órás volt de hamar elszállt és egy-kettőre ott voltunk a nagy városban ahol hamarosan engem itt fognak hagyni egyedül.

A Keleti-pályaudvarról kellett eljutnunk a koleszig. Kb fél órás útba tellett és már ott is voltunk, persze ez nem sikerült volna úgy hogy ha egy idős néni nem siet a segítségünkre még a Keletinél.

Beléptünk a hatalmas fehér ajtón ami a koleszba vezetett. Egy kis bolyongás után megtaláltuk a kolesz gondnokát aki meg is mutatta a szobámat. Be is mentünk és gyorsan ki is pakoltunk. Amint kész voltam mindennel érzékeny búcsút vettem a családomtól és végig néztem ahogy itt hagynak teljesen egyedül.

Lassan megbírkoztam a gondolattal hogy holnap iskolába kell mennem ahol minden és mindenki új lesz. De elvileg nem egyedül kezdem meg a 10.-et mert lesz egy másik új diák is akkiről csak annyit tudok hogy fiú.

Olyan 1 óra egyedüllét után megjelent az egyik szobatársam akivel be is mutatkoztunk egymásnak és körbevezetett a koleszba. Este felé elmentem fürdeni és elaludtam olyan 11 körül előtte pedig azon gondolkoztam hogy milyen lesz a holnap.

A város.... Paul Street FF.Where stories live. Discover now