❌Pretty Little Killer❌{Befejezett}‼️ÁTÍRÁS ALATT‼️

P A R T E I G H T

Sajnos hétfő van.Semmit nem aludtam mert anyáék veszekedtek miattam.Apám azt mondta,hogy én csak a bajt hozom.Igaza van.
Van itt még valami...kiskorom óra nagyon gyenge az idegrendszerem,na vajon miért... Csak Matt tud róla.Akkor következik be amikor nagyon fáradt vagyok vagy nagyon ideges.Remegni kezdek, szédülök,rosszul leszek és sírógörcsöm lesz.Akkor nyugszom le ha kitombolhatom magam vagy kisírom magam általában.De visszatérve a reggelem szar volt,órán lebaszott a tanár és azt mondta,hogy egy lúzer vagyok aki semmire nem viszi majd ha így folytatom,olyan jól esik az ilyen az embernek de tényleg.
Ezt eddig is tudtam,de attól még fájt.Néha beszóltak nekem a kis köcsögök.Kicsit remegtem is....Nagyszünetben összegyűltünk egy padnál és beszélgettünk.
Nick és Dave összevesztek valamin.
-Légyszi máshol hisztizzetek már.Fáj tőletek a fejem.-mondtam Nicknek.
-Jaj,bocsánat Miss.Tökély ha nem tetszik akkor menj innen és vidd magaddal a tökéletes életed és hagyj békén.Mióta itt vagy mindenki megváltozott.Azt hiszed te lettél a nagymenő. Senkivel nem foglalkozol csak a saját bajoddal ami max. az lehet,hogy letört a körmöd vagy,hogy nem vesz meg mindent neked apuci.-mondta idegesen Nick.-Te nem tartozol közénk és nem is fogsz!-
Senki nem védett meg.Igaza van.Nem tartozom ide,de azért próbálkozni lehet.Már nagyon remegtem és kicsit szédültem is, ez hiányzott még a mai napból.
-Na,mi van?Elhallgattál?Netán igazam van?-kérdezte gúnnyal teli hangon.
-Abban igazad van,hogy nem tartozok ide,de abban nem,hogy tökéletes életem van.Nekem is vannak problémáim,talán nagyobbak mint a tied,de ezt nem mindenki előtt tálalom ki mint egyesek.-mondtam halkan.
-Ugyan,neked tökéletes családod van,megvesznek neked mindent,olyan házatok van mint a filmekben ember.El vagy kényesztetve.-
-Nos,akkor elmesélem a tökéletes életemet.-Szóval,kiskoromban sokszor bántottak,mert nem csináltam úgy ahogy kérték,mindig kritizáltak.A suliban kirekesztettek és basztattak.Csak Matt foglalkozott velem.11 éves koromban olyan történt ami teljesen megvátoztatta az életem,akkor egy nagyon mély pontra kerültem...nagyon féltem.Senkinek nem beszéltem semmiről,mindenkit kizártam az életemből.Adódtak kisebb-nagyobb problémák is.A szüleim továbbra sem figyeltek rám,Matt egyszercsak eltűnt.Egyedül maradtam. Középsuliban kicsit jobb volt a helyzet,ott már nem bántottak, aztán az egyik nap megváltozott minden, véletlen elszóltam magam.Otthon durván összevesztünk az állítólagos anyámmal aztán sikerült elmenekülnöm onnan. Megfogadtam,hogy megváltozom. Nos,ez lenne az én tökéletes életem.-mondtam.
-Ugyan,mikor találtad ezt ki?-kérdezi nevetve és elmegy.Egyre ellenszenvesebb ez a gyerek,ugyan miért találnék ki ilyet.
-Nyugi,majd otthon...-mondta Matt és megölelt.
-Mi lesz otthon?-kérdezi Adam.
-Semmi....-

A nap további része szar volt, egy páran beszóltak amitől egyre feszültebb lettem.Haza mentem és a szobámban végre tombolni kezdtem. Szétvertem minden majd sírva a földre ültem.Az ajtó résnyire nyitva volt és ott volt mindenki.Még az Nick is.
-Miért nem vetted be a gyógyszereket?-kérdezte Matt mintha ott sem lettek volna.

-Gyógyszer?-kérdezi Nick.
- Nyugtató azért,hogy ne történjen ilyen.Régen szinte minden nap ez volt.Aztán rosszabb lett a vége.Ez volt a napi rutinom.-mondam kínosan nevetve.
-Sajnálom...-mondta Nick-nem tudtam...-
-Persze,hogy tudhattad volna?Már az elején levontad a következtetésedet. Meg sem akartál ismerni.Nem tudtad a történetemet.Semmit nem tudtál,de ítélkeztél.És amúgy nincs szükségem a sajnálatodra se senki máséra.-mondtam.Esélyt sem adtam, hogy tovább kérdezősködjön,kitessékeltem mindenkit.
Végre kisírtam a lelkem és összetörtem egy hegyezőt,hogy kivegyem a pengét.Nos, megint isótt tartunk.Bevettem a gyógyszert és bealudtam.Délután mindenki írt és hívott.Mondták,hogy ne csináljak hülyeséget.Amikor apa bejött a szobámba kicsit meglepődött.Gyorsan eltakartam a kezemet.
-Mi történt veled?Miért remegsz?-kérdezi félve és leül mellém.
-Egy srác nagyon felidegesített a már amúgyis nagyon szar napomon.-mondtam,mintha egy mindennapi dolog lenne
-Értem...szükséged van valamire?-kérdezi apa.
-Igen,idehozod légyszi a gyógyszereimet?-kérdezem a kis dobozra mutatva.
-Miért kell?-kérdezi
-Azért,hogy aludni tudjak és ne tegyek még nagyobb kárt.-
-Értem,tessék!-nyújtotta oda a dobozt és kiment.Vettem még be pár szemet aztán aludni kezdtem.Reggel 08:00-kor keltem.
El fogom késni az első órat,de leszarom.Felvettem egy fekete gatyát egy világosszürke pulcsival majd bepakoltam.Az első óra végére értem be.A barátaim aggódva jöttek oda, miszerint senkinek nem adtam életjelet magamról.Upsz....
-Hogy vagy?-kérdezi Matt majd átölel.
Egyszer csak eltávolodik majd a pulcsim ujjára néz.Bassza meg!Átázott.
-Ez mi?-kérdezi
-Semmi-mondtam majd eldugtam a kezem.
-Mutasd csak!-mondta Matt majd elvette a kezem
-Mi.A.Szar.Lisa,ez mi?-
-Hagyjatok már békén!-mondtam idegesen majd felálltam és elmentem.
Leültem egy padra és vártam a csengőt.
Töri lesz.Király.Bementem a terembe természetesen már mindenki bent volt.
-Suli után elmondasz mindent!-mondta Matt.
-Muszály?-kérdeztem kedvtelenül.
Ő csak bólintott.A suli szar volt, után következett egy jó kis fejmosás,hogy ez a vagdosás miért rossz és,hogy ígérjem meg,hogy nem csinálom többet.Nem ígérhetek olyat amit nem tartok be.Viszont este végre sikerült aludnom egy kicsit.

Ez sajna egy szegényesebb rész lett, de lesz ez még jobb is ._.