Szent Johanna Gimi - folytatás -

Eddig történtek

1 éve annak hogy Franciországra jöttünk, hogy Cortez légiutas kisérő lett, és hogy én végeztem az egyetemmel. Vissza költözzünk Budára immár a saját kis otthonunkba. Bár még keressük az igazi állom házunkat, de nem adjuk fel.
Nagyon sok minden történt ebben az elmúlt évben. Virág, Ricsi bevallása szerint egyre gyönyörűbb festményeket fest, és egyre jobban keres. Ricsi végül egy saját üzletett nyitott ami hamar befutott. Virág megosztotta velem azt a hírt is hogy Ricsi eljegyezte, és ha haza megyünk akkor elmond mindent részletesen... bár ezt inkább én kötöttem a lelkére.
Kinga és Dave... na hát ők igazi állom pár. Kinga a szichologiai pályát választotta és nagyon kitartó, mint általába mindig. És ami a legizgalmasabb megtudtam hogy Kinga terhes ! TERHES ! Nagyon örülök neki, biztos jó szülők lesznek. Dave elmondása szerint neki nagyon tetszik a választott szakja. És szurkolok hogy sikerüljön neki !
A Rockerek pedig (mint mindig) buli- buli után és nő nő után. Nem komolyodnak egy cseppet sem.
Zsák, ő híres cukrász lett, elképesztően jól süt, bár ez eddig sem volt titok.
Gábor, nos ő Katával együtt élnek és nagyon boldogok vagy is ahogy láttom facebookon.
Zsoltira rátalált a szerelem. Tami, meghódította szívét és már össze is házasodtak.
Mi Cortezzel... ahogy Kinga mondaná: "undorítóan szerelmesek vagyunk" egymásba. Minden együtt töltött perc olyan mintha álom világba lennék. A rajongásom iránta még mindig nem csillapodott, hisz kimondhatja még elmagáról hogy ilyen helyes barátja van ? Talán mindenki aki szerelmes.
Térjünk vissza a jelenbe.

Július 10.
Reggel, ahogy felkelltem bezsongatam. Ma repülünk haza, eddig is utaztunk haza meglátoggatni a szüleimet és Cortez nagymamáját de nem maradtunk ott sokáig, most viszont ha minden az elképzelések szerint alakúl akkor otthon fogunk élni tovább. Tegnap már bepakoltunk hogy korán reggel, ezzel már ne kelljen foglalkoznunk. Anyáék szerint a kinézett ház pont nekünk való, kellemes környék, nagy kert, és közel hozzájuk.
- Jó reggelt ! - morogta Cortez. - Már fel kell kelnünk ? - nézett az órára bágyadtan.
- Igen, 4:30 ideje felkellni ha elakkarjuk érni a gépet. - simitottam meg a karját, amire ő csak közelebb húzott magához és átölelt.
- Az sajnos nem fog menni, túl kényelmes az ágy. Ezt nem hozhatjuk magunkal ? - dörmögte a fülembe amire csak felnevettem.
- Biztos kényelmes lesz a következő ágyunk is, de most ha megbocsátasz. - emeletem volna fel a kezet magamról de ő gyorsabb volt maga alá gyűrt és felém tornyosúlt.
- Sajnos nem tudok megbocsátani, túl szép vagy reggel. - mosolyodott el majd elengedett. Gyorsan kissurantam alóla és csináltam két szendvicset, Corteznek vittem egy kólát is. Reggeli közben készülődtünk, bepakoltuk amit még kifelejtettünk vagy ami a reggeli rutin fontos része mint például a fogkefe. Aztán pedig elindult a repülő térre. Felszállásnál meg mindig nagyon félek, bár tudom hogy Cortez mellettem van, ez akkor se nyugtat meg. Szerencsére nem kellett sokat utaznunk, a leszálásnál a tömeg között megpillantottuk Virágot és Ricsit, melletük meg Kingát és Davet akik egymás kezét fogva intettek hogy siessünk már.
- Ezt az utat is túl éltük ! - fújtam ki a levegőt, majd lopva Cortezre pillantottam.
- Mi mindent túl élünk. - mosolyodott el és megfogta a kezem. Ahogy a földet érintette a talpam a talaj Virág rohani kezdett félém.
- Neee, Virág elesünk ! - kiabáltam, bár már túl késő volt. Virág rám ugrott és el döltünk.
- Jó ezt nem így terveztem, de azért olyan boldog vagyok ! - ölelt át, olyan szorosan amennyire csak tudott.
- Én is nagyon, hiányoztattok már. - vallottam be, közben felálltunk a földről. Ricsi rögtön Virághoz pattan hogy nem lett- e semmi baja. Én meg Kinga irányába fordítottam a fejem.
- Gyere ide ! - tárta szét a karját, majd megöleltem. Kingától ez nagyon fura, de fogjuk rá a hormonokra.
- Gratulálok ! - suttogtam a fülébe hogy Dave még véletlenűl se hallja meg. Kinga erre csak szorossabban megölelt.
- Erről még beszélünk csak nem most. - tolt elmagától, majd megöleltem Davet és Ricsit is.
- Nagyon hiányoztál Ren, de most már nem szabadulsz. - mosolyodott el, én meg csak kiröhögtem soha nem szabadulnék el tőle.
- Renáta, arra gondoltunk hogy leutaznánk Zamárdiba így hatan veletek együtt van kedvetek ? - a kérdés váratlanul jött, de persze bele mentünk. Így az első utunk nem az újlakásunk volt hanem Zamárdi.

Legyen következő rész ? Ha igen akkor jelezd egy kommentel vagy egy vote-val !!