Eleven Emlékek

4. Rész

"- Jeonghan, kihez állsz a legközelebb?- olvasta fel az újabb kérdést a felelőre felpillantva.

- Egyértelmű, hogy S. Coups-hoz. Jó mondjuk nem áll, hanem ül.- vigyorodott el felettéb humoros poénján Jun, amit rajta kívűl csak Vernon díjazott egy halkabb kuncogással.

- Na szóval...- kezdett bele a válaszadásba Jeonghan.- Joshua volt az első, aki barátkozni kezdett velem és azóta nagyon jó a kapcsolatunk, tehát ő. De Seungcheolt is nagyon szeretem.- karolta át mosolyogva a mellette ülőt, aki egy kicsit elpirulva, de folytatta eddig végzett tevékenységét."

Pont Azért - 8. Rész

Nem sokkal azután, hogy Vernon és Seungkwan kiviharzott, abbahagytuk a kérdezz-felelekes videót, mivel azután a komment után nem igazán volt kedvünk folytatni, meg szerintem mindenki fáradt volt már. Nekem viszont még volt egy kis dolgom.

Miután elköszöntem a többiektől, szobánk felé vettem az irányt. Tudtam, hogy ő már ott van, ahogyan azt is, hogy szobatársaink még nem. Láttam magam előtt, hogy hol fogom találni a helyiségen belül, mégis meglepődtem, mikor az ablak előtt ácsorogva, azon kifelé nézelődve pillantottam meg. A lehető leghalkabban közelítettem felé, majd amikor odaértem hozzá, hátulról átölelve fontam dereka köré karjaim.

- Szóval engem is szeretsz, mi?- búgtam a nyakába mosolyogva.- Nagyon örülök annak, hogy ezt így majdnem egy év után tisztáztuk.

- Ugye? Én is.- döntötte hátra fejét vállamra.- Szerinted Seungkwan jól lesz? Nagyon megbántotta az a hozzászólás.- emelte rám tekintetét aggódóan.

- Biztos vagyok benne. Majd Vernon megvígasztalja.- pusziltam meg a homlokát.

- Így gondolod?- fordult meg karjaim között, így mostmár állát támasztotta vállamon.

- Igen.- simogattam meg hátát.- Azok után, hogy Seungkwan milyen ruhákat kapott a mai koncertre és hogy mennyire beleélte magát egy-egy táncba, ezer százalék, hogy Vernon majd valahogyan jobb kedvre deríti.- mosolyodtam el huncutul, mire Jeonghan elkezdett csapkodni.

- Nem igaz, hogy ezt is elvicceled! Miért vagy ennyire perverz?!- hagyta abba ütögetésem, tenyerét mellkasomon hagyva.

- Jó, jó, bocsi!- nevettem el magam haját összeborzolva.

- Elnézést! Ez a mi szobánk is!- rontott be Dino háta mögött Soonyounggal és Jihoonnal.

- Na jó, én ezt nem bírom tovább! Muszáj megkérdeznem titeket is!- ugrándozott össze-vissza Hoshi.

- Nyugodj már meg, légy szíves!- szólt rá Woozi, miközben ledőlt az ágyára.

- Oké, szóval...- köszörülte meg a torkát, majd próbálta összeszedni magát, ám ez sikertelennek bizonyult, amikor ugyanolyan lendülettel, mint az imént, folytatta.- Össze fognak jönni?

- Vernon és Seungkwan?- kérdezett vissza Jeonghan, mire Hoshi a kezét megragadva rángatni kezdte.

- Igen! Olyan aranyosak!- pattogott továbbra is.

- Héj!- húztam ki Jeonghan csuklóját Hoshi ujjai közül.- Hallgass Jihoonra! Nyugodj meg!

- Rendben, sajnálom! Egy pillanatot kérek!- fújta ki a levegőt, majd leült Woozi mellé az ágyra.- Szóval szerintetek egy párt fog alkotni a valóságban is a Verkwan? Jeonghan?- mutatott az előbb említettre.

- Igen.- bólogatott.

- Seungcheol?

- Aha.- helyeseltem.

- Szerintem is!- kezdett el visítani, mire Jihoon a szájára tette mutató ujját.

- Shhh... Mára már elegem van az angyali hangodból.- fejelt bele párnáiba és lehet, hogy azonnal el is aludt.